Az államháztartásért felelős államtitkár közölte: a GDP 2,2 százalékos növekedésével az Európai Unió átlagos szintje felett teljesített a magyar gazdaság, miközben az államháztartási hiány a tervezettnél is kedvezőbben, a GDP 1,9 százalékában teljesült.
Hozzátette: az adósságfinanszírozás stabilitásának erősítését célzó intézkedéseknek köszönhetően az államadósság a 2015. év végi 74,7 százalékos szintről az uniós módszertan szerint
73,9 százalékra csökkent. Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy az adósságfinanszírozás stabilitását célzó intézkedések következtében az államadósság devizaaránya jelentősen, 28,6 százalékra csökkent, a külföldiek által birtokolt állomány részesedése pedig 42 százalékra mérséklődött.
Rámutatott: bár a gazdasági növekedés 2016-ban mérsékeltebb volt, mint az azt megelőző évben, ez jelentős részben a 2007-2013-as uniós költségvetés ciklusváltásához köthető. Arra is felhívta a figyelmet: tekintve, hogy Magyarország gazdasági teljesítménye 2016-ban a GDP 0,3 százalékpontjával az EU átlagos szintje felett bővült, megcáfolhatóak azon vélemények, amelyek szerint a magyar gazdaságot kizárólag az uniós források hajtják.
Az államtitkár szerint a makrogazdasági folyamatok és tényadatok tükrében megállapítható, hogy 2016-ban a magyar gazdaság szektorainak többsége erősödött, emellett az egyensúlyi mutatóik is kiválóak maradtak. Kiemelte: Magyarország teljesítményét hazai és nemzetközi téren egyaránt elismerik, a piaci befektetők értékítéletét időbeni késéssel követve ugyanis tavaly mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába sorolta a magyar állampapírokat.
Elmondta: a GDP bővüléséhez gyakorlatilag minden ágazat érdemben járult hozzá, legyen szó mezőgazdaságról, szolgáltatásokról vagy az ipar teljesítményéről. Jelezte: 2016-ban több mint 6200 milliárd forint értékű beruházás valósult meg Magyarországon. Értékelése szerint a növekedés stabil pillérét a 4,2 százalékkal bővülő fogyasztás adta, amit a növekvő foglalkoztatottság, a célzott adócsökkentések és a tervezett 1,6 százalékos helyett 0,4 százalékra teljesült alacsony infláció is támogatott.
Hangsúlyozta: a kedvező munkaerő-piaci tendenciák 2016-ban is folytatódtak, hiszen a foglalkoztatottak száma 2,6 százalékkal 4,3 millió főre nőtt, míg a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékra mérséklődött. Eközben – folytatta – az alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 263 ezer forintra emelkedett, családi adókedvezmény figyelembevételével számolt nettó reálkeresetek pedig 7,7 százalékkal növekedtek.
Banai Péter Benő szerint a külső egyensúly is rendkívül kedvezően alakult, mert a magyar export 3,4 százalékos növekedése tavaly szintén meghaladta az import növekedési ütemét, tovább növelve a korábbi években is magas külkereskedelmi többletet. Így az áruforgalmi egyenleg tavalyi értéke rekord magas 9,7 milliárd eurót ért el – mondta.
Az államtitkár elmondta: az unió átlagát meghaladó gazdasági növekedés lehetővé tette a magyar családok európai viszonylatban is jelentős támogatásának bővítését, így ennek érdekében a kormány 2016-ban tovább csökkentette a személyi jövedelemadó kulcsát, növelte a kétgyermekes családok kedvezményét, felfuttatta az otthonteremtési programot, miközben mérsékelte a lakásépítésre vonatkozó áfa mértékét, csökkentette a sertés tőkehús áfáját és folytatta az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztését.
A kormány intézkedései közül kiemelte még az elindított életpályaprogramokat, a nyugdíjasok erkölcsi és anyagi megbecsülését, valamint a hat évre szóló béremelési és adócsökkentési megállapodást. Beszámolt arról is, hogy 2016 áprilisában tett javaslatot a kormány mintegy 420 milliárd forint többletforrás biztosítására, – többek között – az oktatásra, a családok támogatására, gazdaságfejlesztésre, vidékfejlesztésre, agrártámogatásra, valamint a tömeges bevándorlás kezelésére.
Hozzátetette: a Magyarországra nehezedő migrációs nyomás kezelésére a központi költségvetés 2016-ban 86,5 milliárd forintot fordított, a terrorizmus elleni fellépés hatékonyságának növelésére pedig 64,9 milliárd forint többletforrást biztosítottak. Hangsúlyozta: a kormányzati lépések helyességet igazolja, hogy ma Magyarország az EU egyik legbiztonságosabb országa.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 2016 végén a költségvetés kedvező helyzete lehetőséget biztosított a kormánynak jelentős többletforrás elosztására, amely az oktatási, egészségügyi intézményeknek, civil- és határon túli szervezeteknek, valamint az egyházaknak juttatott pluszforrásokra, gazdaságfejlesztő intézkedésekre, továbbá a nyugdíjasoknak biztosított Erzsébet utalványra fordítottak.
Az államtitkár beszámolója szerint 2016-ban megközelítőleg 2097 milliárd forint uniós költségvetési támogatás jutott a kedvezményezettekhez, de a kifizetéseket emelte a költségvetésen kívüli agrártámogatások összege, amely 502 milliárd forint közvetlen jövedelempótló juttatást jelentett a gazdák részére, így 2016-ban közel 2600 milliárd forint uniós támogatás nyújtottak. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány intézkedéseinek középpontjában az elkövetkező időszakban is a munka és a családok, valamint hazánk külső és belső biztonságának erősítése lesznek, emellett alapvető érdek továbbra is az államháztartás stabilitásának és az államadósság csökkentésének megőrzése.
Szabályszerű volt a költségvetés végrehajtása
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapította, hogy a 2016. évi költségvetés végrehajtása szabályszerű volt. A hiány és az államadósság alakulása a jogszabályi előírásoknak és az uniós feltételeknek megfelelt; a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak – jelentette ki az előterjesztés csütörtöki parlamenti vitájában a számvevőszék elnöke.
Domokos László – a költségvetés végrehajtásának összefüggéseiről szóló – ÁSZ-elemzés egyik legfontosabb következtetéseként hivatkozott arra, hogy a gazdasági válság megszűnését követően a magyar gazdaság növekedési pályára állt és növekedés jellemezte tavaly is. „2016-ban a magyar gazdaság az európai uniós források jelentős visszaesése mellett is képes volt az Európai Unió átlagát meghaladó, több mint 2 százalékos GDP-növekedésre” – hívta fel a figyelmet.
Kitért arra, hogy tavaly a centralizációs arány előző években tapasztalt növekedési trendje megfordult, és a 2015-ös 48,2 százalékhoz képest 3,4 százalékponttal csökkent. E mutató alakulásában az uniós források kisebb mértékű felhasználása mellett tükröződnek a kormányzat adópolitikai intézkedései és a munkajövedelem adóterhelésének csökkentése – fejtette ki Domokos László.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy tavaly 72,1 százalékra nőtt a magyar foglalkoztatási ráta, amely első alkalommal haladta meg az Európai Unió tagországainak átlagát.
Domokos László ismertetése szerint az államháztartás központi alrendszere 2016-os bevételei 18 229,9 milliárd forintra, kiadásai 19 054,9 milliárd forintra teljesültek, így a pénzforgalmi hiány 825 milliárd forint volt, ami a GDP 2,3 százalékának felel meg.
Hozzátette: az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a 2015-ös 72,7 százalékról a 2016-ra 72,3 százalékra, 25 620,7 milliárd forintra csökkent.
Az ÁSZ-elnök véleménye szerint a költségvetési hiány kedvező alakulásához 2016-ban is hozzájárultak az évekkel ezelőtt hozott strukturális intézkedések. Példaként a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítását említette, amely 350 milliárd forinttal mérsékelte a kiadásokat. Hozzátette: a rokkantsági nyugdíjazás átalakításából származó megtakarítás meghaladta a 300 milliárd forintot, az ágazati különadókból 175 milliárd forint, az elektronikus útdíjrendszerből 155 milliárd forint folyt be.
Domokos László azt mondta, az európai uniós bevételek 177 milliárd forinttal alulteljesültek a tervezetthez képest, ezért a központi költségvetésnek a tervezettnél 842 milliárd forinttal több forrást kellett biztosítani az uniós támogatások kifizetésére.Az államadóssággal kapcsolatban azt emelte ki, hogy 2016-ban is nőtt a forinteszközök aránya. Értékelése szerint ha maradnak a jelenlegi tendenciák, az államadósság devizaaránya a 2011-es 52 százalékról 2018 végére 22 százalékra csökkenhet, amelynek következtében jelentősen csökken a magyar gazdaság kitettsége.
A számvevőszék vezetőjének ismertetése szerint 2016-ban a központi alrendszer bevételei a módosított előirányzathoz képest túlteljesültek. Kifejtette: a gazdálkodó szervezetek befizetései, a lakosság befizetései, a kamatbevételek, az egyéb bevételek és az egyéb uniós bevételek meghaladták a tervezett értéket, de a fejezeti kezelésű előirányzatok EU-támogatása, a fogyasztási adók, illetve az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések alulteljesültek.
Domokos László arra figyelmeztetett, hogy az áfa rendkívül érzékeny terület, néhány százalékpontos csökkentése is százmilliárdos bevételkiesést jelent. Szerinte ez a tendencia a 2016-os, illetve a 2017-es első félévi adatokból is kiolvasható, hiszen növekvő fogyasztás mellett – a tervezetthez képest – nem nőttek az áfabevételek.
Elmondta, hogy tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági bruttó átlagkeresete 6,1 százalékkal haladta meg az előző évi értéket. A családok megtakarításai nőttek, kötelezettségeik pedig csökkentek – jegyezte meg.
Beszámolt arról is, hogy 2016-ban utóellenőrzéseket tartottak 64 szervezetnél a 2015-ös zárszámadás megállapításaihoz kapcsolódóan. A szervezetek az ÁSZ figyelemfelhívó levelében foglaltakat határidőben elbírálták és intézkedéseket tettek – tette hozzá.
Elmondta, az idén, a 2016-os zárszámadás keretében 56 ellenőrzött szervezetnek küldtek figyelemfelhívó levelet és ebből mindössze nyolc volt olyan, amelyet az elmúlt évben is megkerestek ilyen levéllel.
Domokos László kitért arra is, hogy jövőre október első hetében tervezik benyújtani a zárszámadási jelentést. Ezt azzal indokolta, hogy tavaly és idén is egybeesett a jelentés benyújtása a Központi Statisztikai Hivatal – a kormányzati szektor hiányáról és adósságáról szóló -, úgynevezett EDP-jelentésének közzétételével. Ez az időponti egyezés szakmai szempontból nem ideális a zárszám
a foglalkoztatás és a bérek állnak a gazdaságpolitika középpontjában
A foglalkoztatás és a bérek állnak a gazdaságpolitika középpontjában – hangsúlyozta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az M1 aktuális csatornán csütörtökön. Az elnök elmondta, hogy a kormány egy erőteljes foglalkoztatáspolitikai bővítést tűzött ki 2010-től. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az 54-55-os százalékos foglalkoztatási arány tavaly elérte a 72 százalékot, amellyel az Európai Unió (EU) átlagát is meghaladta. Jelenleg 750 ezerrel több munkahely van Magyarországon a 2010-et megelőző időszakhoz képest – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2016-ban megállapodást kötött a minimálbérek és a bérminimum emelésére, amelynek hatására tavaly 6 százalékkal emelkedtek a reálbérek, az idei első félév adatai 12 százalékos béremelkedést mutatnak. Ebben fontos szerepe volt a személyi jövedelemadó (szja) egykulcsossá tételének, illetve a béreket terhelő járulékok fokozatos csökkentésének – mondta.