Szinte nincs olyan ellenzéki párt, amely ne azzal próbálna szavazókat szerezni, hogy átalakítja a személyi jövedelemadó (szja) rendszerét. Mindennek okán érdemes egy pillantást vetni a mai szja-szabályokra, s arra, hogy az elmúlt évek kormányzati intézkedései ez ügyben milyen változásokat hoztak.
A 2010-es kormányváltás idején kétkulcsos, adójóváírást is ismerő rendszer élt idehaza, megbonyolítva a szuperbruttósításnak nevezett számítási módszerrel. Utóbbit több szakmabeli vélemény egyszerű számítási trükként tartotta nyilván. Kormányra kerülése után a Fidesz–KDNP azonnal hozzálátott a gazdaság konszolidálásához, így az szja-rendelkezések átírása is gyorsan megtörtént. A magyar személyi jövedelemadózás rövid úton egykulcsossá vált, az elvonás mértéke jelenleg 15 százalék. Ennél alacsonyabb kulcsot az unió kevés országában alkalmaznak, Magyarország tehát ebből a szempontból az élmezőnybe ugrott az európai adóversenyben.
Kiemelkedő az is, hogy a 2011 óta élő szja-rendszer bőkezűen támogatja a gyermeknevelést. Az egygyermekes családok havonta tízezer forint könnyítéshez juthatnak, a két kiskorút gondozó szülőt pedig ma kétszer 17 500, vagyis összesen havi 35 ezer enyhítés illeti meg. A három vagy több gyermeket nevelő szülők gyermekenként havi 33 ezer forintos csökkentéshez juthatnak. Azért, hogy az összegeket minél többen teljes egészében igénybe vehessék, az adófizetők 2014 óta már nemcsak a személyi jövedelemadójukat mérsékelhetik a gyermekkedvezménnyel, hanem az egészségügyi és a nyugdíjjárulékukból is levonhatnak bizonyos összegeket. Utóbbi módszerrel lényegében azok élhetnek, akiket a törvény szerint nagyobb adóenyhítés illetne meg, mint amennyi adót be kell fizetniük.
Szakmai becslések szerint az szja-rendszer átalakításával, az adócsökkentéssel igen jól jártak a magyar munkavállalók, de a családok is. A számítások azt mutatják, hogy minden egyes évben százmilliárdos nagyságrendű összeg maradt az érintetteknél, az egyes tételek pedig összességében hatalmas summát tesznek ki: a 2011 és 2017 között eltelt hét esztendő leforgása alatt összesen 4500 milliárd forint maradhatott a nagyjából 4,5 millió adófizetőnél csak amiatt, hogy a kormány átalakította a személyi jövedelemadózást, vagyis nem hagyta érintetlenül a 2010-es adórendelkezéseket.
Érdemes külön is megvizsgálni, hogy a 4500 milliárdos köztehercsökkentésből mennyi maradt a családoknál, a gyermeket nevelő szülőknél. Elöljáróban érdemes rögzíteni, hogy az utóbbi években nagyjából 1,1 millió ember – tehát az adófizetők negyede – csökkenthette az államnak címzett befizetéseit kisebb gyermekei miatt.
Kezdetben, az első években esztendőnként 180 milliárd forint körüli summát hagytak a szülőknél a kedvezményes szabályok. Az összeg 2014-ben ugrott meg először igazán, akkor 230 milliárd forintot tehetett ki a kisgyermekes családokat megillető tétel. A közteherenyhítés együttes összege 2015-ben az előző évihez hasonlóan alakult, 2016-ban viszont már több mint 250 milliárd forintot tehetett ki. Ezek után tavaly túlléphette a 270 milliárdot is. 2011 és 2017 között több mint 1500 milliárd forintnyi pluszpénzt jelentettek a kedvezmények a hazai családoknak. Érdekes részlet az is, hogy a gyermekek után igénybe vehető havi enyhítésnek köszönhetően az utóbbi időben nagyjából háromszázezer szülőnek egyetlen fillér személyi jövedelemadót sem kellett fizetnie. Ahogy az is kiemelhető, hogy immár az első házasságukat megkötő polgárok is részesülnek adókedvezményben.
Nagy kérdés, hogy egy új kormány hatalomra kerülésével miképpen alakulnának át az adószabályok, hogyan változnának meg a családok pénzügyi lehetőségei.