Az ítéletnapi sci-fik kedvelt témája, mi lenne, ha valamely katasztrófa vagy emberi beavatkozás elpusztítaná a vegetációt, az embereket, és a maroknyi túlélőnek valahogy újra kellene kezdenie. A norvég génbank valami hasonló célból kezdte meg működését 2008-ban, de a feladata egyrészt jóval prózaibb és gyakorlatiasabb, mint azt az újságok bemutatják, ugyanakkor sokkal nehezebb a feladat, mint elsőre gondolnánk.
A génbankot a Norvégiához tartozó Spitzbergákon építették fel egy rég elhagyott szénbánya üregében. A környék szinte teljesen földrengésbiztos, állandóan fagypont alatt van a hőmérséklet, amely ideális helyszín egy ilyen vállalkozás számára. A vetőmagminták légmentesen lezárt kazettákban várakoznak addig, amíg valakinek szüksége lesz rájuk, a hűtőberendezéseknek köszönhetően mínusz 18 fokos hidegben. Legalábbis néhány héttel ezelőttig ez volt a helyzet. Csakhogy az elmúlt év olyan meleg volt, hogy az Északi-sarkkörtől ezer kilométerre lévő génbank környékén nem fagyott meg újra az építkezés során felolvadt jégréteg, s víz tört be a génbankba. Hege Njaa Aschim norvég kormányszóvivő kiemelte, hogy a vetőmagok sohasem voltak veszélyben. Hozzátette: „Meghallgatjuk a klímaszakértőket, és készen állunk mindent megtenni, hogy megvédjük a vetőmagbunkert”.
„Az nem kétséges, hogy az állandóan fagyott talaj megmarad a hegy felőli oldalon, ahol a magok is vannak. Arra viszont nem számítottunk, hogy a bejárati alagút körül megolvad” – mondta Marie Haga, a bunker üzemeltetésén Norvégiával közösen dolgozó bonni Crop Trust vezetője, akit az MTI idézett. A tervek eredetileg arról szóltak, hogy a jelenleg mintegy 880 ezer fajta növény gondosan osztályozott mintáját őrző génbank akár ezer évig is képes lesz ellátni a feladatát, ám a mostani jelenség azt mutatja, a vállalkozás csak akkor lehet valódi siker, ha a védelmet emberi beavatkozás nélkül is képes nyújtani, hiszen ezer év azért valóban nagyon hosszú idő, és semmi sem szavatolja, hogy a hűtőegységeket minden korban lesz, aki karbantartsa.
A génbank feladata sokkal kevésbé romantikus, mint a felvázolt sci-fibe illő helyzet. A világon mintegy 1700 hasonló raktár létezik, amelyek feladata egy-egy ország vagy nagyobb területi egység növényeinek őrzése. Ezek a génbankok küldik el biztonsági okokból saját mintáikat a Spitzbergákra, ahonnan szükség esetén vissza is kaphatják azokat. Ez történt 2015-ben, mikor a Száraz Területeken Folyó Mezőgazdasági Kutatások Nemzetközi Központja nevű szervezet génbankját át kellett helyezni a szíriai Aleppóból a libanoni Bejrútba a szíriai háború miatt. Ez a szervezet a norvégiai anyabanktól kért vissza mintákat a költözés után.