Zászlóshajóként húzza a magyar mezőgazdaságot a hazai szőlő- és borágazat – jelentette ki tegnap Nagy István a 39. Országos Borverseny díjkiosztó ünnepségén. Az agrárminiszter rámutatott: a hegyközségi rendszerben a szőlészek és a borászok érdekeinek figyelembevételével a közelmúltban több fontos, előremutató változás is történt. Így például 2012-ben új hegyközségi törvény született, amelynek köszönhetően hatékonyabbá vált a hegyközségi rendszer működése.
– Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ne csak rendeletekkel és jogszabályokkal teremtsük meg a szükséges kereteket, hanem anyagi forrásokkal is. Ezért az elmúlt években rekordösszegű támogatásokat kapott a szőlő- és borágazat – mutatott rá a tárcavezető.
A Vidékfejlesztési program (VP) keretében mintegy 40 milliárd forint támogatás jut a borászat fejlesztésére, szőlőtelepítésre pedig a kormány 4 milliárd forintot különített el a VP keretéből. Emellett közel 15 milliárd áll rendelkezésre a szőlő-bor nemzeti támogatási programban is.
Légli Ottó, a borversenyt szervező Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke jelezte: az elmúlt években olyan feltételrendszert alakítottak ki, amely biztosítja, hogy a magyar bortermelők teljes köre − az egyéni termelőtől kezdve a családi borászatokon át a nagygazdaságokig – érdekelt legyen a szakmai megmérettetésben.
Az elnök szerint a verseny folyamatosan növekvő presztízse a magyarázat arra, hogy idén az 51 fős zsűri összesen 223 borászat 770 tételét értékelte, ami 2017-hez mérten a résztvevők számának közel 15 százalékos, a nevezett tételek mintegy 25 százalékos növekedését jelenti.
A tradicionális bírálati kategóriák legjobbjai mellett különdíjat kaptak a szőlő-bor ágazati stratégiában kiemelt bortípusok közül a legkiemelkedőbb tételek, valamint kiválasztották a legjobb biobort is. A szervező HNT kiemelt szakmai partnere, a Takarék Csoport „A Takarékok Borait” termelő borászatoknak, míg a főtámogató MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a „Legjobb, ökológiai gazdálkodásból származó friss fehérbor” termelőjének adott át különdíjat.