– Az öt százalékra csökkentett forgalmi adó és a családi otthonteremtési kedvezmény nyomán tavaly végre megjelent a lakáspiacon a korábbi években összetorlódott jelentős mértékű igény – mondta a Magyar Időknek Vidor Győző, a Magyar Építőanyag- és Építési Termék Szövetség (Méasz) elnöke. A folyamatban szerinte közrejátszott a jegybanki alapkamat, majd a kereskedelmi banki kamatok csökkentése, aminek következében sokan ismét az ingatlanbefektetések felé fordultak. – Mindez legerősebben a szerkezetépítési és falazati anyagok eladásában, valamint a társasházi lakások építési engedélyeinek számában mutatkozott meg a múlt évben – hangsúlyozta Vidor Győző.
A Méasz összegzése szerint az égetettkerámia-termékeknél, különösen a téglánál átlagosan negyvenszázalékos növekedés volt tapasztalható 2016-ban az előző évhez képest. A felfutásban az első fél évben főként a társasházi lakások áfacsökkentése játszott szerepet, amit később a kimondottan a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) elvárásainak megfelelő lakások építése egészített ki. A fehér falazati termékek (mészhomok tégla és pórusbeton) eladási mennyiségei szintén mintegy negyedével nőttek.
A vakolat- és építőkémiai termékek esetében a használt lakások adásvételével összefüggő felújítási munkálatok anyagigénye nagyjából ellensúlyozni tudta a visszaeső ipari beruházásokat. A nyílászáró gyártóknál szintén az egyedi megrendelések javítottak az intézményi felújítások és panelfelújítási programok hiányán, de a szektor öt-tíz százalékos csökkenéssel zárt 2015-höz képest. Az EPS alapú hőszigetelők piacán viszont hasonló mértékű, öt-tíz százalék közötti árbevétel-növekedés jelentkezett. A 2016-os eladási adatok alapján az épületgépészeti termékeknél egyelőre nem látszik jelentősebb emelkedés, ami főként annak tulajdonítható, hogy az ösztönző intézkedésekre meginduló lakásépítések még nem tartanak ebben a fázisban.
– Az újonnan engedélyezett építések jelentős része még nem kezdődött meg tavaly, az áttörést az idei év hozhatja el – fogalmazott Vidor Győző, aki szerint az újonnan meginduló, valamint a nemsokára befejeződő lakásépítések eredményeként további mintegy 20-25 százalékos növekedés várható 2017-ben. Mint kifejtette, az év eleje óta újabb keresletnövekedés látszik a szerkezetépítő és falazati anyagok iránt, míg a belső felületképzési és vakolati anyagok jellemzően a 2016-ban megkezdett lakóházakra kerülnek majd. Az idén kezdődő lakásépítéseknél a befejező műveletekhez szükséges – jellemzően homlokzati és építőkémiai – termékek iránti igény pedig időbeli eltolással, 2018-ban jelenhet meg.
Vidor Győző szerint néhány esztendő leforgása alatt elérhetőnek látszik az évi harmincezer új lakás megépítése is. – A növekedés legfőbb korlátja a kivitelezői kapacitások szűkössége. Tartósnak bizonyuló hiány van szerkezetépítő és szigetelési szakemberekből, valamint kőművesekből és ácsokból – sorolta a Méasz elnöke. Mint mondta, szövetségük és tagszervezeteik is átképzési támogatások kihelyezésére kérték a kormányzatot az elvándorlók és a pályaelhagyók pótlására, mivel ez már rövid távon gátja lehet a kibontakozásnak. Noha a korábbi években elhalasztott áremelések részleges érvényesítése már 2016-ban megkezdődött, idén további öt-tíz százalékos drágulásra lehet számítani az építőanyagok és építési termékek piacán.