Az Országgyűlés ötnapos üléssel folytatja munkáját a héten. A képviselők szerdától péntekig véleményezhetik a kormány jövő évi költségvetési javaslatát, valamint a 2019-es adóváltoztatási terveket. Orbán Viktor kormányfő többször jelezte, hogy a pénzügyminisztertől olyan büdzsé megalkotását kérte, amely ellenáll a válságoknak és amellyel elkerülhetők a megszorítások.
A miniszterelnök a minap arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi válságjelek – növekvő kamatok a nemzetközi pénzvilágban, a kibontakozóban lévő kereskedelmi háború és a magas államadósságok – miatt úgy tervezték meg a költségvetést, hogy az országvédelmi tartalékot ötven százalékkal megemelték.
– Olyan a világ társadalmi berendezkedése, hogy időről időre válságok bontakoznak ki a piacokon, ezen nem kell csodálkozni. Van, amikor egészen hirtelen robban ki valamilyen krízis, de azért általában látni az előjeleket. Ez most is így van – mondta lapunknak Boros Imre.
A közgazdász kiemelte, hogy világgazdasági átrendeződés figyelhető meg. Ennek jegyében az Egyesült Államok nem a világhatalmi pozícióit tartja elsődlegesen szem előtt, hanem a belső piacára, az állampolgárainak érdekeire figyel. Az ország szeretne lefaragni a deficiteken, ezért vezetett be a többi között az Európai Unió és Kína felé védővámokat.
Miután Magyarország gazdaságilag szoros kapcsolatban van Európával, mindez hatással lehet ránk is, kereskedelmünk kilencven százaléka ugyanis az uniós országokkal zajlik. A német cégek pedig nyomás alá kerültek, mert ha például Amerika nem vásárol német autókat, akkor ennek kedvezőtlen következményei vannak azokra a cégekre nézve, amelyek nálunk is megtelepedtek.
Ez rövid távon biztosan hátrányokkal jár, legalábbis addig, amíg a németek nem kompenzálják más piacokon az amerikai kiesést. Kínát szintén sújtják az amerikai védővámok, ezért az ázsiai ország ellenlépésként vámokat vetett ki az Egyesült Államokból származó élelmiszeripari termékekre. Boros Imre szerint ez annyiból kedvező lehet számunkra, hogy Magyarország előtt is tér nyílik, esetleg több élelmiszert exportálhatunk Kínába.
– Azt mindenképpen fontos megjegyezni, hogy Magyarország válságálló képessége sokat erősödött az elmúlt években – hangsúlyozta a közgazdász.
– Először is, csökkent az ország sérülékenysége, mert az adósság nagy része már nem külföldiek kezében van, és jelentősen visszaszorult a tartozás devizaaránya. A magyar lakosság és a hazai cégek pedig jelentős mennyiségű állampapírt birtokolnak. Mindezekkel egyetemben pedig évről évre apad a GDP-arányos államadósság – tette hozzá a közgazdász.
Boros Imre fontosnak tartja azt is, hogy szorosabbá vált a visegrádi országok közötti kapcsolat, valamint sikerült pozíciókat szerezni a harmadik világban.
A közgazdász úgy látja, hogy az idén tartható a négy százalék körüli növekedés, és várhatóan jövőre is kitart a bővülés üteme. Ha a multinacionális vállalatok alulteljesítenek is, az ellensúlyozható azzal, hogy a fogyasztói kereslet a kis- és középvállalkozások termékeire, valamint a szolgáltatások felé irányul. Így például a turizmusra, amelynek növekedése rekordokat dönt, de megemlíthető a lakásépítések növekvő száma is. Mindez életben tartja a gazdaságot.
A szakértő beszélt a forint árfolyamának gyengélkedéséről is. Szerinte ez egyedül azoknak jelent hátrányt, akik most készülnek nyaralni, ezért rosszabb árfolyamon tudnak pénzt váltani. Ezenkívül minden gazdasági szereplőnek kedvező a folyamat, amely egyébként nem a hazai okokra vezethető vissza. A forint ugyanis a régiós devizákkal együtt mozog. A jelenlegi helyzet jó az exportra termelő vállalatoknak, de a külföldi turisták is több pénzt tudnak nálunk elkölteni.
– Olyan sok változás ment végbe a magyar gazdaság alapjainál, hogy az ország állapota egy lapon sem említhető a 2008–2009-es helyzettel – tette hozzá végül Boros Imre.