Kivételes eljárásban döntött tegnap az Országgyűlés a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről. A képviselők 125 igen szavazattal, 49 nem ellenében hagyták jóvá a fideszes Bánki Erik erről szóló, hétfőn benyújtott javaslatát. A döntés nem érinti a már megkötött szerződéseket, vagyis azokra a futamidő végéig jár az állami támogatás. A törvény hatályba lépését követően megkötött vagy meghosszabbított ügyletek esetében viszont nem lehet már számolni a juttatással.
– A magyar ellenzék és az ellenzéki médiumok nem a valós helyzetet vázolják fel a lakás-takarékpénztárak ügyében, hamis látszatot keltenek trükkös mondatokkal, amelyeket a leghatározottabban visszautasítok és cáfolok – hangsúlyozta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a döntés utáni sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a konstrukció megmarad, az állami támogatás lesz átcsoportosítva a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok).
– Forráskivonásról nincs szó, a kormány és a kormánypártok vizsgálják a csok jogosulti körének bővítését – fogalmazott a frakcióvezető, cáfolva egyúttal, hogy a döntésnek és a „lakáslottó” rendszerének köze lenne egymáshoz. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, a kormány terve, hogy többen járjanak jól, és ne a bankok nyerészkedjenek.
– Ha megnézik a lakás-takarékpénztárak hozamait, akkor látják, hogy az állami támogatás nélkül azok negatívak – fogalmazott a tárcavezető.
– Két kisebb és két, a piacon évtizedek óta jelen lévő nagyobb szolgáltatót érint a változtatás – mutatott rá az összevont vitában Tállai András. A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint ezek a szereplők évente 60-70 milliárd forintnyi adózott eredményt értek el, amelyből 30 milliárdot osztalékként fizettek ki. Ehhez ugyanakkor 240 milliárd forintnyi állami támogatást hívtak segítségül. Szerinte ebből is látszik, hogy a lakosságnak szánt állami támogatás jelentős része nem a megtakarítókhoz került. Problémának nevezte azt is, hogy a pénztárak nem vagy alig fizetnek betéti kamatot, mert anélkül is versenyképes a termékük.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint bár számos kritika megfogalmazható a lakástakarékok üzleti módszerei ellen, de ez nem azt jelenti, hogy „le kellene dózerolni a rendszert”. Varga László (MSZP) szerint a kormányzatnak vissza kellene vonnia a javaslatot, hogy azt követően indulhasson érdemi vita a témáról. Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka elfogadhatatlannak nevezte az öngondoskodásba vetett bizalom tönkretételét, miközben Budapesten ma egy átlagfizetés hatvan százalékát teszi ki egy átlagos albérlet díja.
– Gyurcsány és a szocialisták mindig akkor szólalnak meg, amikor egy külföldi bankot vagy multinacionális céget érdeksérelem ér. Most is, amikor a német Fundamenta érdekei sérülnek, a külföldiek extraprofitja csökken, Gyurcsányék és az MSZP azonnal színre lépnek – közölte a Fidesz. A nagyobbik kormánypárt szerint a lakástakarék az utóbbi években csak nevében szólt lakásról, mert miközben a lakástámogatások háromnegyedét erre a célra fordította a kormány, ingatlan ebből alig épült.
Csányi Sándor: Nincs probléma
Az ilyen típusú intézkedéseket nem szokták fél-egy évvel korábban bejelenteni, mert akkor évekre el lehetne tolni a hatását – mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Hvg.hu-nak, hozzátéve, hogy üzletileg nem lát változást. – Ha arról lenne szó, hogy egy jövedelemforrás vagy egy támogatott hitel lehetősége esne ki a lakosság vagy a bankok számára, akkor talán nagyobb problémát jelentene, de ezt további lakástámogatási célokra használják fel, így nem látok problémát – fogalmazott, megjegyezve, hogy ha a juttatást szélesebb körben lehet felhasználni, akkor kedvező lehet a változás. Tátrai Bernadett, a Fundamenta–Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója a Portfólió.hu konferenciáján arról beszélt, a támogatás megszűnése kényszerhelyzetet idéz elő a piacon, de ez nem feltétlenül rossz, mert mindenkit arra késztet, hogy átgondolja az eddigieket, és eldöntse, milyen új lehetőségek felé tud elmenni. Harmati László, az Erste vezérigazgató-helyettese szerint a rendszernek voltak problémái, a támogatási rendszer átalakítására megérett az idő, ezt maguk a piaci szereplők is elismerték.