Drágulással járhat a januári újabb kötelező emelésen túl egyre több áruházláncnál bejelentett idei bérfejlesztés, mivel immár a piac diktálja a tempót, és a munkaerőhiány orvoslására kínált növekvő fizetések határozzák meg a nagy cégek versenyhelyzetét.
Azonban a bérköltségek növekedése még a folyamatosan bővülő eladási forgalomban is komoly pluszkiadást jelent a tőkeerős nagy láncoknak is, a többlet várhatóan továbbgyűrűzik a fogyasztói árakba; elsősorban nem a napi fogyasztású friss termékek, hanem a tartós vagy kényelmi árucikkek esetén – vélekedett lapunknak több iparági szereplő.
Elismerte kérdésünkre az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, hogy előfordulhatnak áremelések a bérverseny következtében, ennek mértékét azonban egyelőre lehetetlen megjósolni.
– Az egész nemzetgazdaságra inflációs hatással bírnak a kötelező és az azon túl megvalósuló bérfejlesztések, amelyek megjelenhetnek a bolti árakban. Azonban nem csupán a fizetések emelkedése miatt háríthatják tovább a vásárlókra a pluszkiadásokat, mivel a kereskedőknek ugyancsak jelentős tételt jelent, hogy a fizetések mellett a beszerzési árak is emelkednek. Van költségnövelő hatása a béremeléseknek, azonban a drágulás pontos oka általában nehezen kimutatható – mondta Vámos György.
Kiemelte: a túlzott áremelés rosszul is elsülhet, ugyanis a vásárlók többsége még mindig árérzékeny, vagyis – mivel a kínálat bőséges – a másutt található olcsóbb lehetőségek miatt a forgalom visszaesésével is járhat a költségek továbbhárítása.
– Nagy a harc a piaci szereplők között a vevőkért és a munkavállalókért is – jegyezte meg a főtitkár.
Mint mondta, az áruházláncok közötti verseny az egész piacra hatással van, a kisebb kereskedőkre is, noha a nagyvárosi, áruházi munkakör nem hasonlítható össze egy vidéki kisboltban folytatott tevékenységgel.
– A Coop-jelenség nem általános, inkább egyedi eset, nincs szó ekkora válságról a kis cégek körében – mondta annak kapcsán, hogy a sajtóban megjelent, néhány tucat vidéki Coop-bolt hétfőnként zárva tart, mert így költséghatékonyabb a gazdálkodásuk.
– Ezzel együtt a kisvállalkozásoknak valóban szükségük van segítségre ahhoz, hogy állni tudják a versenyt, főként vidéken. Egy faluban jellemzően az utolsó gazdasági bástya a bolt és a vendéglátóhely. Szövetségünk támogatja azt a javaslatot, hogy adókedvezmény formájában kapjanak könnyítéseket a kistelepüléseken lévő mikro- és kisvállalkozások, amelyek a napi élelmiszer-ellátási láncban szerepelnek. Ennek lakosságmegtartó ereje is lenne – hangsúlyozta.
Vámos György szerint akkor emelnék fel szavukat a nagy láncok, ha ehhez valamilyen rájuk kivetett különadó formájában teremtené meg a kormány az alapot, azonban ha a költségvetés terhére tesznek engedményeket, senkinek nincs joga az Európai Bizottságnál panaszt tenni.
– Nem áll ellentétben a multik érdekeivel a kicsik támogatása, ráadásul erre konkrét európai példa is van – fogalmazott. Hozzátette: noha tíz százalék körüli a kiskereskedelemben jellemző munkaerőhiány mértéke, a betöltetlen álláshelyek aránya ebben a szektorban kisebb, mint más területeken.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke lapunknak kifejtette: a kiskereskedelemben jellemző bérhelyzetet megalapozta, hogy a rendszerváltás után egy teljes mértékben szabályozatlan piacra jöttek be a külföldi áruházláncok, amelyek kihasználták tőkeerejüket, emiatt jelenleg sem egyszerű az államnak megfelelő szabályozásokat hozni.
A multiáruházak egy részénél a legsúlyosabb problémát az évekig mesterségesen alacsonyan tartott magyarországi fizetések mellett a munkaerő súlyos leterheltsége jelentette, ezek orvoslása viszont nem megy egyik percről a másikra.
A 2018-tól ismételten megemelt garantált bérminimum kigazdálkodása egyébként jóval kisebb többletkiadással jár a munkaadóknak, mint a tavalyi emelésnél. Ennek oka a szintén jelentős, 2,5 százalékpontos szociális hozzájárulási adócsökkentés (szocho).
Az idén a 181 ezer forintos szakmunkás-minimálbér a munkaadónak 219 010 forintjába kerül. Ebből a bruttó költségre rakódó szocho mértéke 35 295 forint.
A jóval alacsonyabb tavalyi, 161 ezer forintos bérminimum után fizetendő adó – a járulékcsökkentést megelőzően – magasabb volt, pontosan 35 420 forint.
Ehhez társult mindkét évben azonos mértékű, 1,5 százalékpontos szakképzési hozzájárulás, amely a bértömeg szempontjából nem jelent súlyos tételt.
Így például száz főre vetítve egy bérminimumon foglalkoztató vállalkozásnak átlagosan kétmillió forinttal nőnek a költségei, ugyanakkor a munkahelyvédelmi akció részeként adható jelentős közteherkedvezmény további könnyítést jelent.