Míg két éve a folyósított családi otthonteremtési kedvezmények (csok) száma 20 755, összege pedig 47,4 milliárd forint volt, 2017-re számuk 40 százalékkal 29 104-re, összegük pedig csaknem felével 70,1 milliárd forintra nőtt – derül ki a KSH Lakossági lakáshitelezés, 2017 című elemzéséből. A támogatást kapók a tavalyi teljes összeg 65 százalékát fordították új lakás vásárlására, 35 százalékát pedig használtéra.
Az összeállítás szerint a lakáshitelezési piac alakulása szempontjából kiemelt jelentőségű az otthonteremtési program, amelynek legfontosabb elemeit a bővített csok, a lakásépítési áfa csökkentése, a forgalmi adó visszaigénylési lehetősége és az államilag támogatott hitel jelentik.
Az intézkedések hatására számottevően élénkült a lakáspiac, amit az engedélyek és egyszerű bejelentések gyors emelkedése mellett 2017-ben már az elkészült lakásszám megugrása is jelzett. A lakáshitelezés bővüléséhez az elemzés szerint a Nemzeti Eszközkezelő is hozzájárult, amely a jegybank adatai szerint 2013 és 2017 között több mint 32 ezer fedezeti lakóingatlant vásárolt meg, ebből 6328-at tavaly.
Ami a lakáshitelezést illeti, 2016-hoz képest a kölcsönök száma 18 százalékkal, összege több mint harmadával nőtt az elmúlt évben. A teljes lakáshitel-állomány 2017 végén 3015 milliárd forintot tett ki, ami a GDP csaknem nyolc százalékára rúgott. Az elemzés emlékeztet rá, hogy 2014 végén a lakáshitel-állománynak még több mint felét a devizaalapú kölcsönök tették ki, ez az arány a devizahitelek forinthitelre váltása után, 2015 decemberére 0,2 százalékra esett vissza, és azóta is csökken.
A problémamentes hitelek aránya 2011 és 2014 között általában 80 százalék körül alakult. A mutató 2015 óta folyamatosan javult, 2017-ben elérte a 93 százalékot. A külön figyelendő és az átlag alatti minősítésű kölcsönök részesedése három százalék alá csökkent. Tavaly decemberben 16 ezer adós törlesztési késedelme volt 31–60 nap közötti, 29 ezer adósé pedig két hónapon túli.
Tavaly mintegy 96 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 642 milliárd forint értékben. Ez több mint háromszorosa a 2010–2013 közötti évekre jellemzőnek, ugyanakkor a 2009 előtti időszak szintjétől még elmarad. Az egy engedélyezésre jutó hitel átlagos összege 6,7 millió forint, 800 ezer forinttal magasabb, mint 2016-ban.
Tavaly csaknem 105 ezer lakáshitelt folyósítottak 605 milliárd forint értékben. Három folyósított kölcsönből kettő használt lakás vásárlását szolgálta, ezen hitelek összege 31 százalékkal bővült az előző évhez viszonyítva. Építéshez 72 százalékkal több alkalommal nyújtottak hitelt, mint egy évvel korábban, új lakás vásárlásához pedig 62 százalékkal többen folyamodtak banki kölcsönért.
A 2017-ben folyósított lakáscélú kölcsönök átlagos futamideje 14,8 évre emelkedett. Az építési hiteleket törlesztik a legtovább az ügyfelek, átlagosan 17,4 éven át, amit az új lakások vásárlásához kapcsolódó hitelek követnek csaknem 17,3 éves mutatóval.
Kilőtt az építőipar
Januárban több mint negyven százalékkal, februárban pedig több mint 25 százalékkal bővült az építőipari termelés az előző év azonos hónapjához képest – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az M1 aktuális csatornán. Már 2017 első felében erős volt az ágazat teljesítménye, amire idén még egy lapáttal rá tudott tenni. Az ágazat háromszázezer embert foglalkoztat, az építési kedv nem csökken. Tízéves összevetésben az építőipar teljesítménye tudott legjobban bővülni – jegyezte meg. Az Ingatlan.com elemzése szerint a lakásépítések dinamikus bővülésében a kedvezményes lakásáfának jelentős szerepe van, ugyanakkor a szakemberhiány miatt számos projekt átadása 2020-utánra csúszik.
A piac azt várja, hogy az ötszázalékos kedvezményes lakásáfa 2019 után is megmarad.