Az idei évre sem történt alapvető fordulat a hazai öngondoskodási piacon: továbbra is nagy az aggodalom, de kevés a tényleges megtakarító, eközben akik félretesznek, egyre több pénzt tudnak elhelyezni biztosítójuknál vagy a pénztári számlájukon.
A K&H napokban kiadott felmérési eredményei szerint a hazai válaszadók legalább havi 151 ezer forintot gondolnak elfogadhatónak, ennyi pénz kellene ahhoz, hogy egy átlagnyugdíjas kényelmesen meg tudjon élni. A pénzintézeti felmérés megállapítása szerint szöges ellentét feszül a lakossági nyugdíjtervek és a tényleges megtakarítások között: bár a 30–59 éves magyarok több mint fele úgy látja, hogy még a harmincas évek előtt meg kellene kezdeni a spórolást a nyugdíjasévekre, a harmincas korosztály 58 százaléka még hozzá sem kezdett. A megkérdezettek mindössze 24 százalékának van kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása, és közülük is minden harmadik megtakarítónak kevesebb mint 500 ezer forintja van időskorára.
Ezzel együtt kifejezetten kelendők a nyugdíjbiztosítások, az iparágnak ez az egyik legjobban teljesítő ágazata. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, tavaly harmadik negyedévi statisztikái szerint a különböző nyugdíjbiztosítási termékek összeadott díjbevétele az időszak végén megközelítőleg 105 milliárd forint volt. 2016 harmadik negyedévében az érték 76,5 milliárd forint volt, és annak az évnek a 110 milliárdot meghaladó éves bevételét jó eséllyel felülmúlta 2017, lévén időközben nőttek a bérek, és az utolsó negyedév szokta a rohamot hozni, ilyenkor igyekeznek a legtöbben kihasználni az öngondoskodási termékekhez biztosított adókedvezményeket.
Szintén jól telt a tavalyi év az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. A piac legnagyobb szereplője, az OTP Nyugdíjpénztár több mint 23 százalékos növekedésről számolt be az egyéni befizetések terén. – Az eredmények azt mutatják, hogy egyre népszerűbb az öngondoskodás, 2014 óta lassú, de biztos taglétszámbővülés tapasztalható. Ezt támasztja alá, hogy a tavalyi évben összesen 12 ezer új belépőt regisztráltak, így az év végén a legnagyobb hazai nyugdíjpénztár taglétszáma meghaladta a 224 ezer főt – közölte a cég. A Pénztárszövetség a napokban közli a tavalyi eredményeket, az előzetes nyilatkozatok alapján a teljes iparágnak jól telt az év.
A pénztárak esetében is hasonló problémák látszanak az előtakarékoskodás terén, mint a biztosítóknál: aki aktív tag, az egyre többet fizet be egyénileg, de sokan kimaradnak ebből a rendszerből is. Az MNB statisztikái szerint összesen valamivel több mint egymillió pénztártag van jelenleg, ami a közgazdasági értelemben vett teljesfoglalkoztatottság-közeli állapotban kevés. Továbbá a pénztáraknál is jellemző, hogy nagyjából a tagok fele az, aki ténylegesen tesz is pénzt a számlájára. A Pénztárszövetség elő is állt egy javaslattal, amivel a korábbi béren kívüli juttatási rendszer kiesését követően újból érdekeltté lehetne tenni a munkaadókat is, hogy pénztári befizetéseket biztosítsanak dolgozóiknak, de ezen a téren a tavaszi választásokig nem várható előrelépés.