Jelentős változásokkal kell számolni az épületekkel szemben támasztott energetikai előírásokban január 1-jétől – hívja fel a figyelmet minap kiadott összefoglalójában a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI). Ez nemcsak házépítésnél, de felújításnál is komoly felkészülést és odafigyelést tesz szükségessé, legyen szó a tervező vagy kivitelező szakemberről, a műszaki ellenőrről vagy a tulajdonosról.
A december 31-e után benyújtott minden építési engedély vagy egyszerű bejelentés esetén életbe lép ugyanis az úgynevezett költségoptimalizált energetikai követelményszint. Az új előírásokkal a falaknak, a nyílászáróknak és a födémnek a ma érvényes szabványoknál mintegy 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük.
Az új követelményeknek megfelelő épületek fűtési célú energiafogyasztása így jelentősen csökken, ami felújítás esetén az eredeti állapothoz képest akár felével kisebb fogyasztást is jelenthet. Felújítás esetén például szigetelésből az eddiginél legalább 5 centiméterrel vastagabbra van szükség, ablakokból pedig háromrétegű üvegezéssel ellátottat érdemes beépíteni – mutat rá a MEHI.
Az előírások körüli bizonytalanság miatt az intézet kiemeli, hogy a szabályozás fokozatosan lép életbe: 2018. január 1-jétől a költségoptimalizált, 2021. január 1-jétől pedig a „közel nulla” energetikai szint követelményeit kell teljesíteni.
Fontos különbség a két határnapnál, hogy előbbi esetében az építési engedély benyújtásának – vagy a hatósági bejelentés elindításának – dátuma számít, utóbbinál viszont a használatba vételé. Vagyis ha a lakóépület egyszerű bejelentését vagy engedélykérelmét 2017. december 31. után teszik meg, és 2020. december 31. előtt fogják használatba venni, akkor a költségoptimalizált követelményeknek kell megfelelni.
A MEHI az új lakásokra érvényes kedvezményes forgalmi adó 2019 utáni megtartása mellett azt javasolja, hogy a csökkentett áfa hatályát az épületenergetikai felújításokra is terjesszék ki.
– Ha az építőanyagra és épületgépészeti termékekre – nem pedig a készre épített lakások eladására – lenne kedvezményes áfa, akkor elkerülhető lenne, hogy a lakást értékesítő vállalkozó nyelje le a forgalmi adót – mutat rá a Magyar Energiahatékonysági Intézet, amely az épületenergetikai beruházások erőteljesebb kormányzati ösztönzését szorgalmazza.
Az intézet szerint az elmúlt időszakban tapasztalhatók olyan központi törekvések, új intézkedések, jogszabályi előírások, amelyek az energiahatékonysági beruházások ösztönzését szolgálják. Ezek eredményessége érdekében tovább kellene erősíteni a műszaki ellenőrzés súlyát és jelentőségét.