A visegrádi országok, Franciaország és Nagy Britannia is kiállt Magyarország mellett abban a vitában, amelyet Ausztria indított a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó beruházása ellen még februárban – mondta a Paks II projektért felelős államtitkár tegnap. Aszódi Attila az Egyesült Királyság 4. kelet-közép-európai nukleáris energetikai csúcstalálkozóján, Budapesten többek között beszélt arról, hogy az év elején Bécs által az Európai Bírósághoz benyújtott kérvényről még nem döntött az uniós testület.
Emlékezetes: az osztrák kormány azt kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság (EB) határozatát, amellyel jóváhagyta a beruházást. Az államtitkár felidézte, hogy az angliai Somersetben épülő Hinkley Point C atomerőmű ellen is hasonló eljárást indíttatott Bécs, de a hároméves vizsgálatot követően az Európai Bíróság idén július 12-én a beruházás mellett foglalt állást. Ez Aszódi szerint bizakodásra adhat okot Paks II esetében is, amelyre egyébként nincs halasztó hatállyal az eljárás.
Az államtitkár emlékeztetett: az öregedő erőművek néhány évtizeden belüli termelésből kieső kapacitását pótolni kell, mégpedig a klímavédelmi szempontok szem előtt tartásával. Továbbá, mivel az Európai Bíróság a Hinkley Point C kapcsán kimondta, hogy a folyamatosan termelő erőművek kapacitása nem váltható ki megújulókkal ellátásbiztonsági megfontolások miatt, ez szintén alátámasztja a Paks II projekt létjogosultságát. A két új atomerőművi blokk kapacitása összesen 2400 megawatt (MW) lesz, ezek váltják majd ki a jelenleg működő, 2037-ig fokozatosan leállítandó négy blokkot, amelyek bruttó teljesítménye összesen 2000 MW.
Az 1–4. blokkok és az 5–6. blokkok közötti 400 MW eltérésre az előrejelzések szerint azért is szükség lehet, mert Magyarország villamosenergia-fogyasztása folyamatosan növekszik – erről a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter beszélt. Süli János elmondta, az utóbbi években rendre néhány százalékkal több áramot fogyasztottunk, mint egy évvel korábban, de a belföldi áramtermelés azért is lényeges, mert a felhasználásnak átlagosan harmadát importból fedezik. A miniszter szerint a megoldás a nukleáris és a megújulóalapú áramtermelés összehangolása, utóbbi terület mintegy 3000 MW-tal növekedhet a most látszó szándékok szerint.