Nem hozott változást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnapi kamatdöntő ülése, a monetáris tanács az alapkamatot 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig –0,15 százalékon hagyta. Egyúttal nem következett be érdemi változás az MNB eszköztárában, és a fő iránymutatás is az eddigi laza feltételek fenntartására utal.
– A monetáris tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását – áll a döntést kísérő közleményben.
Liam Carson, a londoni Capital Economics szakértője közvetlenül a kamatdöntést követően azzal számolt, hogy az MNB az idei első inflációs jelentésének szintén kedden kiadott főbb sarokszámaival mérsékli a 2018-as inflációs várakozását, tekintettel az év eleji alacsony értékekre. Ezzel szemben az MNB megerősítette az idei 2,5 százalékos előrejelzését, vagyis a 3 százalékos középtávú inflációs cél fenntartható elérését továbbra is 2019 közepére várja.
Így a monetáris tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A változatlanul hagyott inflációs várakozás mellett az MNB megemelte növekedési várakozását.
Jelenleg a monetáris politika irányítói erre az évre az össztermék 4,2 százalékos bővülését várják, szemben a decemberi 3,9 százalékos előrejelzéssel, amit 2019-ben egy jelentősebb visszaesés követhet.
– Az ez évi növekedéshez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány programjai – áll a jegybanki közleményben.
– Összességében elmondható, hogy az inflációs folyamatok alapján van még mozgástere és ideje a jegybanknak fenntartani a laza monetáris keretrendszert – értékelte a jegybanki adatközlést Varga Zoltán, az Equilor szakértője.
– A prognózisok alapján középtávon a belső kereslet, a bérköltségek emelkedése és a fokozatosan emelkedő nyersanyagárak másodkörös hatásai a hazai maginfláció növekedésének irányába hatnak, de az eurózóna visszafogott inflációs folyamatai fékezhetik a hazai áremelkedés ütemét – tette hozzá.
Nyeste Orsolya, az Erste elemzője szerint a tegnapi ülést követően idén a bankközi kamatok a jelenlegi nyomott szintjükön maradnak, a normalizálódási folyamat 2019 második felében indulhat meg. Az alapkamatszint emelését továbbra sem várják 2020 előtt. Az Európai Központi Banki monetáris politikája az Erste szerint is lehetőséget nyújt a laza monetáris politika folytatására, és a hazai infláció is csak lassú tempóban közelít a cél felé.