A hideg időjárás továbbra is megterheli a belföldi villamosenergia-rendszert, tegnap délelőtt ismét csúcsra járt az áramfogyasztás. Noha a rendszerirányító hitelesített negyedórás adatokat még nem tett közzé, a honlapjáról leolvasható grafikon szerint néhány pillanatra a 7000 MW-ot is meghaladta a bruttó rendszerterhelés.
Az bizonyos, hogy bőven a 6800 MW feletti tartományban járt a terhelés 11 és 13 óra között. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. legutóbb január 8-án adott hírt új áramfelhasználási rekordról: akkor 6884 MW-os csúcsterhelést regisztrált.
Okként a társaság a hideg és borult időjárást jelölte meg, hozzátéve, hogy ilyen körülmények között is problémamentesen biztosította az ellátást. Bár a lakosság körében a fűtés hagyományosan nem villamosenergia-alapú, sokan a légkondicionáló berendezésekkel segítenek rá a melegítésre.
Emellett egyre több háztartást szerelnek fel hőcserélős vagy geotermikus (a föld hőjét hasznosító) berendezéssel, amelyek működését áram biztosítja.
Az otthonukat árammal melegítők aránya a lakosságon belül 1,34 százalék, ők egyedi fűtésként használják a készülékeket a lakások egyes helyiségeiben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2017-es adatai szerint. Földgázzal a lakosságnak majdnem a 40 százaléka fűt, azaz továbbra is ez a legelterjedtebb módja az otthonok melegen tartásának.
Ezen belül a teljes lakásállományt tekintve 3,86 százalékban központi fűtés, 20,8-ban egyedi cirkó található, míg földgázüzemű egyedi helyiségfűtés, vagyis konvektor a lakások 14,44 százalékánál működik.
Ezek a háztartások szintén biztos ellátásban részesülnek a tél folyamán, hiszen a hazai gáztárolókban továbbra is elegendő energiahordozó található – számolt be lapunk a hivatal adatai alapján korábban. A január 15-i, 2,7 milliárd köbméteres tárolói mérleg, a folyamatos földgázimport és a hazai kitermelés együttesen biztosítja az ellátást.
A távhővel ellátott települések száma megközelíti a százat, az érintett háztartásoké pedig meghaladja a 650 ezret, ami a teljes lakásállomány 16,89 százaléka.
A távhőtermelésben felhasznált energiahordozók között továbbra is a földgáz a legjellemzőbb – áll a MEKH távhőszektor-elemzésében –; tavaly már a napenergia termikus hasznosítása mellett a geotermikus energia aránya is nagyot nőtt, utóbbi felhasználása két év alatt 60 százalékot emelkedett.