György László – a Csángó fesztivál keretében rendezett eseményen utalva George Steiner filozófus-szociológusra – azt mondta, az életminőséget alapvetően négy tényező minőségével és mennyiségével lehet mérni. Az egyik az épített környezet minősége és mennyisége – mondta, hozzátéve, hogy a következő öt-hat évben 20 ezer milliárd forintot fognak költeni a magyar infrastruktúra fejlesztésére, utakra, hidakra, épületekre, kulturális létesítményekre.
A távirati iroda által idézett szavai szerint a természeti környezet minősége szempontjából Magyarország ma is már a világ felső 5 százalékába tartozik, és a minisztérium célja, hogy 2030-ra az ország villamosenergia-termelésének legalább 90 százaléka szén-dioxid-semleges legyen.
Harmadik tényezőként említette a humán tőke minőségét, és célnak nevezte a 2010 óta javuló demográfiai folyamatok erősítését. Mint mondta, azóta a magyarok termékenységi rátája 1,2-ről 1,5-re nőtt. Megújulnak az oktatási rendszerek is – mondta, és kijelentette, hogy az új Nemzeti alaptanterv (Nat) élményközpontúvá teszi az oktatást, a szak- és felnőttképzési rendszer is átalakul úgy, hogy a XXI. századi technológiai kihívásokra innovatív választ tudjon adni.
A negyedik tényező a társadalmi tőke, ennek alapja az a keresztény, európai kultúra, amelyből a gazdasági növekedés és társadalmi gyarapodás ered – közölte a tárca képviselője. György László emlékeztetett rá, hogy a technológia egyre rohamosabb fejlődése kihívás elé állítja a vállalkozókat, ezekre pedig a magyarok kreativitása és az innováció a válasz. Az innováció nemcsak új dolog létrehozását, feltalálását jelenti, hanem valami meglévő dolog megtanulását, megfelelő alkalmazását is – fogalmazott.
Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára – aki egyben a rendezvény egyik fővédnöke is – a konferenciát megnyitó beszédében elmondta: Magyarország elmúlt években tanúsított sikeres gazdaságpolitikája, eredményes társadalompolitikája, határozott külpolitikája és „meg nem alkuvó ” nemzetpolitikája révén egy hosszú távú, a nemzet jövőjét emberöltőkre meghatározó, nemzetépítő és nemzetegyesítő korszakot nyitott meg.
Magyarország a felemelkedés útjára lépett – jelentette ki Fekete Péter. Szavai szerint az elmélyülő válságoktól szenvedő Európa szívében Magyarország saját, sikeres utat választott, amelynek legfőbb célja, hogy a Kárpát-medencei magyarság ismét egységes, erős nemzetté váljon. Úgy fogalmazott, hogy a magyar nemzet újraegyesítésének megtestesítője a magyar anyanyelv és a nemzeti kultúra, amely nemzedékek között és nemzedékről nemzedékre is élő, erős, lelki, szellemi, gazdasági sorsközösséget képes teremteni.
Az élet tisztelete, az ember szeretete, a családi közösség védelme, az erős nemzetgazdasági és nemzeti kultúra váljon újra a nemzeti sors alapjává – foglalta össze az államtitkár, hozzátéve: hisz abban, hogy ezen múlik a Kárpát-medencei magyar közösség megmaradása. Szabó Tamás, Jászberény polgármestere (Fidesz–KDNP) az eseményen méltatta a Jászság gazdasági teljesítményét, amely szavai szerint akár európai uniós, nemzetközi mércével mérve is példaértékű.