Sokkal inkább a digitalizációs trendek, a világ alakulása diktálja az irányt, mintsem a rendelkezésre álló klasszikus erőforrások – tartja Rácz Attila, a Digitális Székelyföld konferencia egyik szervezőjének számító sepsiszentgyörgyi székhelyű IT Plus Cluster alelnöke.
A 14 informatikai vállalkozás, a Hargita megyei önkormányzat, Csíkszereda polgármesteri hivatala, a Sapientia egyetem gazdasági és humántudományok kara, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, valamint a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség társulásával 2013-ban Csíkszeredában megalakult klaszter napjainkban már negyven, Hargita, Kovászna, Maros, Brassó és Kolozs megyéből csatlakozó tagot számlál.
Miután a gazdaságélénkítésnek minden eszközre szüksége van, függetlenül attól, hogy az IT-vállalkozások miből és honnan indulnak, a lényeg, hogy jó menedzsmenttel, illetve marketinggel rendelkezzenek, ezáltal pedig hazavonzzák Székelyföldre a vállalkozókat. A digitalizáció jelenlegi állapotát Rácz Attila egyelőre az autógyártás hőskorához hasonlítja, amikor a gépkocsik inkább emlékeztettek szekérre, mintsem a ma már klasszikusnak számító autóformára.
Ebben a kibontakozó állapotban lévő ágazatban a különösebb IT-múlttal nem bíró térségek is jelentős előrelépéskre lehetnek képesek, annál is inkább, mert a digitalizáció olyan eszközöket is biztosít, amelyek függetlenné tudják tenni a gazdasági-kereskedelmi rendszereket. Székelyföld egyedisége pedig elsősorban abban állhatna, hogy a digitalizációs világban nem elveszíti, hanem fenntartja és hasznosítja hagyományőrző képességét és késztetéseit.
Az ágazat animátorai abban sem látnak különösebb gondot, hogy Székelyföld egyelőre nem nagyon létezik a digitalizációs világtérképen. Tisztában vannak azzal, hogy nem az új Szilícium-völgyként számontartott, a romániai piacot egyértelműen uraló Kolozsvárral kell harcba szállni, hanem a kelet-európai szinten digitalizációs kistigrissé cseperedett Észtország példáját érdemes követni. E minta székelyföldi életbe léptetése Rácz szerint elsősorban nem informatikai, hanem marketingkérdés. Az informatikus szakemberek ugyanis adottak, és innovatívak is, viszont míg senki nem tud róluk, addig gyakorlatilag nem is léteznek.
A már említett konferencia előadásainak többsége is arról szólt elsősorban, merre kellene tartania Székelyföldnek ezen a téren. Az iparosodás, a robotizálás hajója már régen elment, ebbe az irányba már reménytelen lenne haladni. Ezért aztán a digitalizáció az egyetlen olyan „pálya”, ahol bizonyos előéletet nélkülözve is lehetséges az ugrásszerű fejlődés. Ilyen lehetőséget látnak például a blokklánc-technológia kutatásában, fejlesztésében való részvételben.
A bérmunkát sem tartják elvetendőnek, hiszen Kolozsvár is a bérmunka révén lett IT-piacvezető, viszont a saját termékek létrehozását tekintik a leginkább követendő útnak. Ma Székelyföld közel 800 ezer főre tehető lakosságának legfeljebb három százaléka érintett e tevékenységben, ennek viszont meg kellene tízszereződnie, hiszen legalább ennyien érdekeltek a vállalkozásokban, cégvezetésben, menedzsmentben, marketingmunkában, egyáltalán tevékenységük megköveteli a mindennapi számítógép-használatot.
Palkovics László, Magyarország innovációs és technológiai minisztere és a konferencia fővédnökének köszöntőjét tolmácsolva Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja úgy fogalmazott: – Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy az innováció alapképesség legyen gazdaságunkban, hogy a digitalizáció élvonalába kerüljünk, hogy a negyedik ipari forradalom, amelyet intelligens, döntésképes robotok jellemeznek, ne sodorjon el bennünket, hanem annak élére tudjunk állni, de legalább a derékhad részévé váljunk.