Az 1978-as vb előcsatározásaiban Anglia és az Eb-címvédő Csehszlovákia is elbukott, mi viszont Baróti Lajos irányításával 1966 után visszakerültünk a továbbra is 16 csapatos tornára. A lebonyolítás nem változott, a négyes csoportokból továbbjutókat két újabb csoportba osztották, ahonnan a két első meccselt az arany-, a két második a bronzéremért.
Mi a kőkemény A jelű négyesben pont nélkül maradtunk, az argentinoktól 2-1-re, az olaszoktól és a franciáktól 3-1-re kaptunk ki, de a házigazda – akkor még nem tudhattuk, hogy a későbbi világbajnok – megszenvedett velünk, csak a 83. percben szerezte meg a győztes gólt.
Számunkra legalább ilyen nagy baj volt, hogy az utolsó percekben Nyilasit és Törőcsiket is kiállították, akik így az olaszok ellen nem léphettek pályára. Két legnagyobb ászunk elveszítette a fejét, megunták, hogy az argentinok büntetlenül faraghatták őket. A katonai puccsal az ország élére került Jorge Videla tábornok politikai tőkét kívánt kovácsolni az elvárt vb-címből, nyomasztóan lejtett a pálya, és a történtek után bő három évtizeddel kiderült, hogy a hazaiak bundázással jutottak be a döntőbe.
A második csoportkörben a perui válogatott lefeküdt Kempeséknek (képünkön), akik 6-0-ra nyertek, így jobb gólkülönbséggel megelőzték a brazilokat. Argentínának a fináléban Hollandia ellen is nagy mázlija volt, mert 1-1-es állásnál a 90. percben Rensenbrink a kapufát találta el. Jöhetett a hosszabbítás, és ebben a házigazda már egyértelműen jobb volt, 3-1-re megnyerte a döntőt.
A bevett „vetésforgónak” megfelelően a 12. vb Európába került, és 1982-ben Spanyolországban először rendezték meg 24 csapattal a tornát. Mi sem maradtunk le róla, immár Mészöly Kálmánnal a kispadon. A vb-n továbbra is két csoportkör volt, a másodikban négy hármas csoporttal, ahonnan az elsők mentek tovább az elődöntőbe.
Mi Elchében 10-1-re vertük Salvadort – a vb-históriában ezzel ma is tartjuk az egy meccsen szerzett legtöbb gól csúcsát –, 4-1-re kikaptunk az immár Maradona vezette címvédő argentinoktól, végül 1-1-es döntetlent játszott a belgákkal. Utóbbi meccsen a második félidőben, még az ellenfél egyenlítő gólja előtt Pfaff kapus a tizenhatos előtt felrúgta Fazekast, de érthetetlenül megúszta sárga lappal. Ha a bíró kiállítja, akkor gyaníthatón mi jutunk tovább másodikként.
A középdöntőben a három gigász, Olaszország, Brazília és Argentína triójából az itáliaiak jöttek ki jól – Rossi három gólját a brazilok ellen (3-2) nem felejtjük el –, az elődöntőben a lengyelek kipipálása rutinfeladat volt számukra (2-0). A másik eldöntőben a németek egy infarktusos sevillai éjszakában 3-3 után 11-esekkel verték a franciákat.
Ezt a vb-t azonban csakis az olaszok nyerhették meg, és a döntőben 3-1-re felül is múlták Rummeniggééket. Tardelli gólöröme és VIP-páholyban ünneplő, 86. születésnapjához közelítő Pertini köztársasági elnök is bekerült a kitörölhetetlen emlékeink közé..