A L’Équipe című sportlap címlapján a kupát magasba emelő játékosok láthatók „örök boldogság” felirattal. A konzervatív Le Figaro a francia himnusz, a La Marseillaise kezdő sorát idézte a címlapján: ma diadal vár!, míg a baloldali Libération címlapján „Még” felirat olvasható.
„Ritkán fér ennyi boldogság egy szóba. Világbajnokok (…) Ez a szó húsz év távlatából összekapcsolja 1998-at és 2018-at, azt a két évet, amikor Franciaország helyet foglalhat a labdarúgás történelmének nagy nemzetei között” – írta a L’Équipe.
A Le Parisien című lap a 19 éves Kylian Mbappét ünnepelte, aki a világbajnokság nagy felfedezettje. „Önmagában jelképe ennek a nagyon fiatal nemzeti válogatottnak, amely mérkőzésről mérkőzésre mutatott egyre nagyobb érettséget” – hangsúlyozta a lap, emlékeztetve arra, hogy 1998 után a Kékek megszerezték a második csillagot.
Szinte valamennyi fővárosi és regionális lap is azt hangsúlyozta, hogy ez a válogatott hosszú idő után nemzeti összefogást eredményezett, miközben a sokszínű francia társadalmat tükrözi. A 23 játékos közül 14-en afrikai származásúak és ketten nem is Franciaországban születtek: Samuel Umtiti a kameruni Yaoundéban, Steve Mandanda pedig a kongói Kinshasában. A húsz évvel ezelőtti válogatott bevándorló származású tagjaival ellentétben ez a generáció azonban már nem azt emeli ki, hogy honnan származik, hanem büszkén és szokatlan módon vállalja a francia identitását.
„Tegnap este, ma és holnap (reméljük) büszkék leszünk arra, hogy franciák vagyunk, ennek a csapatnak köszönhetően, amely összefog minket és hasonlít ránk” – írta a Courrier Picard. A L’Est Républicain szerint pedig „a Kékek sikere abban rejlik, hogy képesek voltak azt az országot összefogni, amelyet az elmúlt években szörnyű megpróbáltatások kovácsoltak egybe” – írta a regionális lap a 2015 óta tartó iszlamista merényletekre utalva, amelyekben 246-an veszítették életüket.
A Libération szerkesztőségi cikke Didier Deschamps szövetségi kapitányt méltatta, aki „a labdarúgás nagy politikusa és egyszerűen nagy politikus”, miután „ő szervezte meg, irányította és rendezte meg ezt az ünnepet a nemzeti ünnep másnapján”.
„A labdarúgás köztársasági érték” – írta a baloldali lap.
A konzervatív Le Figaro is modellértékűnek tartja a válogatott tagjait a francia társadalomra. „Szeretnénk látni, ahogy ez a modell megjelenik minden területen, minden gyerek számára. Azt szeretnénk, ha ezt az önkéntes és igényes szellemiség elterjedne a teljes társadalomban” – írta a lap.
A katolikus La Croix úgy látja, hogy „az öröm és az energia, amelyet ezt a teljesítmény kiváltott, mostantól olyan értékes tőkét képvisel, amelyet meg kell őrizni”.
„A győzelemben egységes francia csapatnak és a franciáknak, akik mennybe mentek vasárnap, folytatni kell a menetelést felfelé. Nemcsak elvi szempontból. Hanem mindenekelőtt hatékonysági kérdésből” – fogalmazott a katolikus lap.
A L’Alsace szerint tévedés lenne azt hinni, hogy Deschamps csapatát a francia társadalom inspirálta a győzelemre, hanem inkább az országnak kellene mostantól példát vennie a világbajnokairól, és a megszerzett második csillagnak útmutatóként kell szolgálnia az egész társadalom számára.
A vasárnap véget ért oroszországi labdarúgó-világbajnokság néhány érdekes számadata
0 – 1982 óta először egyetlen afrikai csapat sem jutott túl a csoportkörön.
1 – Németország először búcsúzott a csoportkör után.
2 – Ennyi csillagot viselhet a mezén Franciaország, köszönhetően a döntőben aratott 4-2-es sikerének.
3 – A francia Didier Deschamps a harmadik, aki játékosként és szövetségi kapitányként is világbajnok lett. (A brazil Mario Jorge Zagallo és a német Franz Beckenbauer után)
4 – Mindössze ennyi kiállítás volt. 1978 óta ez a legalacsonyabb szám.
9 – 12 góljuk közül 9-et rögzített helyzetből szereztek az angolok. Vb-rekord.
10 – A belgák góljait ennyi játékos szerezte. A Vörös Ördögök ezzel beállították a franciák (1982) és az olaszok (2006) vb-rekordját.
12 – Az öngólok száma. Az eddigi csúcsot az 1998-as vb tartotta hattal.
19 – Ennyi gól esett a második félidők ráadásában.
– A döntőben gólt szerző Kylian Mbappe életkora.
29 – A büntetők száma, amely messze meghaladta az eddigi 18-as csúcsot, amelyet az 1990-es, az 1998-as és a 2002-es tornán jegyeztek.
72 – A címvédőként érkezett német válogatott átlagosan ennyi százalékban birtokolta a labdát a három csoportmérkőzésén. Eredményt nem hozott ez a fölény.
73 – A 169 gól közül ennyi született rögzített helyzet után (43 százalék), az 1966-os torna óta ez a legmagasabb érték.
169 – Ennyi gól született, 2,64 meccsenként.
229 – Brazília ennyi találatnál tart a vb-ken, ezzel megelőzte az eddigi csúcstartó Németországot (226).
3120 – A spanyolok ennyit passzoltak, ezzel a ranglista élén zártak, de már a nyolcaddöntőben búcsúztak.
47 371 – A mérkőzések átlagos nézőszáma. Ez a stadionok befogadóképességéből adódóan jóval alacsonyabb, mint a 2014-es brazíliai vb-é (53 592), és eddig csak egyszer – 2002-ben (42 269) – volt ennél kevesebb az ezredforduló óta.
857 000 – Ennyi svájci frank büntetést osztott ki a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA). Ebből 360 ezret nem megfelelő márkájú zoknik viseléséért.
38 millió – Ennyi dollárt kap a világbajnok Franciaország a FIFA-tól.