Változnak az idők az amerikai Szilícium-völgyben. 2017 volt az első év, amikor a marketingkörökben divatos „társadalmi felelősségvállalás” nem csak reklámfogás lett a technikai cégek portfóliójában.
Izgalmas évet írtunk a technológia frontján. Az Apple hétköznapivá tette az arcfelismerést, az Amazon bemutatta, hogy a cég okoszára megfelelő kamerával párosítva be tudja engedni a kiszállítókat a lakásba, a Google Daydream headsetje pedig megkönnyítette a virtuális valóságban való eligazodást.
Ám az innováció nem az elsődleges ok, amely miatt 2017-et jegyezni fogja a technikatörténelem, hanem mert ez volt az az év, amikor az öt legnagyobb technológiai cég (az Amazon, az Alphabet, vagyis a Google anyacége, az Apple, a Facebook és a Microsoft) végre elismerte, hogy felelősséggel tartoznak a világ iránt.
Évekig az volt a szilícium-völgyi óriások hitvallása, hogy ők csak a technológiát biztosítják, aztán hogy ezzel mit kezdenek a felhasználók, az már a maguk dolga.
A terrortámadások, a gyerekpornográfia, a gyűlöletbeszéd és az álhírek terjedése lassan ráébresztette az embereket, hogy a technológia hiába új, nem biztos, hogy megbízható. Tim Cook, az Apple elnöke például augusztusban odáig merészkedett, hogy a közösségi médiumokat „nem közösséginek” nevezte.
Chamath Palihapitiya, a Facebook egyik korábbi vezetője pedig december közepén jelentette ki, hogy a Facebook kezdeti alkalmazottai nem gondolták volna, milyen „előre nem látott következményekkel” járnak a közösségi médiumok, és hogy azok valójában „tönkreteszik a társadalom működését”.
Mark Zuckerberg és a Facebook jelenlegi vezetése persze nem késlekedett cáfolni Palihapitiya véleményét, hangsúlyozva, hogy a cég mennyit változott az elmúlt hat évben – mióta Palihapitiya már nem tagja a csapatnak –, és hogy azóta a vezetőség rájött: „megnőtt a Facebook felelőssége”.
Ez igen messze van a korábbi mantrának megfelelő tavalyi Zuckerberg-kijelentéstől, hogy a Facebook-idővonal szűrési rendszere (a felhasználók a mért preferenciák alapján csak a nekik tetsző, véleményükkel azonos tartalmakat látják az oldalon) bármilyen szerepet játszhatna a komoly társadalmi és politikai változásokban.
A fejlesztői hírek szerint a Facebook új algoritmust tesztel, amely kevésbé uniformizáltra varázsolná az idővonalakat, hogy a közösségi médiában erősödhessenek a „komoly jelentőséggel bíró” társadalmi kapcsolatok.
A szkeptikusok azonban félnek, hogy mi lesz, ha a fejlesztés alatt álló rendszerről kiderül: kisebb elköteleződést vált ki a felhasználókból, mint a jelenlegi egysíkúság. A többség azonban éppen a 2017-es események miatt reménykedik abban, hogy ha a kisebb elköteleződés kevesebb reklámbevételt eredményez is, a Facebook már inkább a társadalom jólétét fogja szem előtt tartani, nem pedig a fejlesztők pénztárcáját.
Példaként hozzák, hogy a cég milyen komoly erőfeszítéseket tett az öngyilkosságokat kiszűrő mesterséges intelligencia fejlesztésére, miután januárban egy 14 éves floridai tinédzser kétórás Facebook-videóban akasztotta fel magát.
A hasonló esetek okozta negatív visszhangot ugyanis egyetlen cég sem hagyhatja figyelmen kívül, hiszen a folyamatos, egyre hangosabb bírálatok rosszat tesznek a társadalmi megítélésnek hosszú távon.
A „félelmetes ötös” ma már kénytelen hallgatni Tim Cookra, aki szerint az Apple-nek – és ha nem akarnak lemaradni a piaci versenyben, a többi négynek is – „jóra kell használni az erejét”.
„Azt hiszem, morális felelősségünk van a világban, hogy segítsük a gazdasági növekedést, és munkahelyeket teremtsünk” – nyilatkozta nemrég a The New York Timesnak, hozzátéve, hogy 2017-ben a cég 150 ezer új munkahelyet hozott létre, és mind a 24 országban, ahol jelen van, kizárólag megújuló energiát használ a működéséhez.
A Google már régóta büszke zöldenergia-használatára, így idén a cég a legtöbbet a társadalomért a „felejtés jogával” tette – igaz, nem egészen önként. Az idén ért véget ugyanis az a hároméves per, amely során az Európai Bíróság kimondta, a keresőmotornak lehetővé kell tennie, hogy az emberek töröljék digitális ujjlenyomatukat, ha úgy kívánják.
A döntés után az Egyesült Államok hatóságai is jelezték, hogy gondolkodnak az európaihoz hasonló szabályozás kialakításán. Ez azért megdöbbentő, mert Amerika hagyományosan nem akar beavatkozni a techcégek életébe, azonban erre például a sokasodó terrortámadások miatt az elmúlt évben egyre nagyobb szükség volt.
Szakértők szerint az erősödő erkölcsi felelősségvállalás egyik fő mozgatórugója éppen az állami kormányok szabályozása, amely miatt már nem fordulhat elő például az a 2015-ös eset, amikor a San Bernardinó-i terrortámadás után az amerikai kormány igyekezett meggyőzni az Apple-t, hogy törje fel a támadásokhoz kacsolódó mobilokat, azonban a cég akkor még ezért bírósághoz fordult.
Mára világszerte olyan szabályozás lépett életbe, amely – a sokasodó támadások miatt – a terrorsejtek elleni harcot tartja szem előtt, nem pedig a felhasználók személyiségi jogait. A Facebook, a Google, a Twitter és a YouTube pedig nyáron megalakította a Terrorelhárítás Globális Internetfórumát, amely az új technológiák segítségével kíván küzdeni a támadások ellen.
A Google például olyan algoritmuson dolgozik, amely megpróbálná eltéríteni a radikalizálódókat a szándékuktól. Ha például egy felhasználó beírja, hogy „hogyan csatlakozzak az ISIS-hoz”, a megjelenő találatok arról szólnak, hogy miért ne csatlakozzon az illető.
A Twitter 377 ezer terrorizmushoz kötődő felhasználói fiókot függesztett fel 2016 végén és 2017 elején, a Facebook pedig gyűlöletbeszéd-ellenes algoritmust használ, amely minden gyűlöletbeszédet felismer, és olyan tartalmat terít utána, amely a gyűlölet ellen szól.
Hasonlóan szigorú szabályozások léptek életbe a gyermekvédelemmel kapcsolatban is, így a YouTube végre eltávolította azt a kétmillió felhasználói fiókot, amely családbarát videónak álcázott gyerekbántalmazási és pornográf tartalmakat gyártott.
A problémáról (hogy megkerülhető a YouTube tartalomszűrő rendszere) a Google cége már tavaly szeptember óta tudott, de komolyabb változás nem történt, aztán a szabályozási környezet nyomásának, illetve a hirdetők közbelépésének (az Adidas, a HP és a Mars befagyasztotta hirdetéseiket) köszönhetően végül cselekedett.
Tehát 2017-ben elindult a biztató folyamat: az elmúlt 15-20 évben elefántcsonttoronyban élő nagy szoftvercégek talán már nemcsak saját innovációikra figyelnek, hanem újra kezdenek közel kerülni az emberekhez is, akiknek életét nap mint nap befolyásolják.
Eddig a nagy technikai cégek – ahogy Ellen Pao, a Reddit közösségi weboldal vezetője jelezte – még a problémát sem voltak hajlandók megfogalmazni, az idén azonban eljutottunk odáig, hogy a megfogalmazott problémákra a felhasználói közösség már válaszokat is vár. Ez pedig ígéretes 2018-ra nézve.