– Az ellenzék és a kormányoldal elbeszél egymás mellett?
– Rajnai Gergely: igen, de ez nem új jelenség a magyar politikában. Nem is magyar jelenség. A politikatudomány is felismerte, hogy nem arról van szó, hogy egy kérdésről vitáznak a pártok, hanem arról, hogy minden egyes párt, minden egyes politikus kiválaszt magának egy ügyet, és amellett kardoskodik. Az ügyek harca van, nem pedig az egy ügyön belüli álláspontok küzdelme. Amerikában is és Európa több országában is ezt látjuk.
– A visszacsatolás fontos? Akkor is kitart egy-egy ügy mellett egy politikai szereplő, ha az ügy maga nem talál társadalmi támogatottságra?
– R.G.: Attól függ, mi a politikai cél? Aki csak be akar kerülni a parlamentbe az adott tematikával, – és sikerül – akkor az sikernek könyvelhető el a részükről. Magyarországon ilyen az LMP. A zöldpártok jellemzően nem szoktak nagy támogatottsággal bírni. Mások – akik kormányra akarnak kerülni – folyamatosan váltogathatják a témákat. Az MSZP esetében is ezt látjuk. Ők nagyon sokat cseréltek már tematikát 2006 óta. Nem mondom, hogy ezek a cserék be is váltak, de láthatóan érzékelik, hogy folyamatosan rossz visszajelzéseket kapnak a választóktól, ezért folyamatosan cserélik az ügyeket.
– Ezt úgy hívják, hogy stratégia nélküliség.
– R.G.: Ez lehet stratégia, csak rossz stratégia. Folyamatosan meg kell újulniuk – igaz, nem mondom, hogy sikerül nekik. Most talán az előválasztás során kerülhetnek elő újabb ügyek. Ebben reménykednek ők is, hogy a vitáik során megtalálhatják azt az ügyet, ami legerősebben rezonál a választók előtt. Akkor legalább az önkormányzati választásra lesz egy olyan témájuk, amivel sikert érhetnek el.
– Deák Dániel: Fontos hangsúlyozni, hogy Európai Parlamenti választás lesz, és most először látható olyan téma, ami Európa szerte meghatározó: ez a bevándorlás illetve Európa jövője. A kormány évek óta a legfontosabb napirendi témaként kezeli ezt. Az ellenzéki pártok viszont továbbra sem adnak koherens választ erre a kérdésre. Az országgyűlési választás kampányában sem beszélt az ellenzék a bevándorlásról.
Több képviselő el is mondta, hogy azért nem nyilvánulnak meg ebben az ügyben, mert szerintük az a „Fidesz témája.” Többek között ezért nem nőtt az ellenzéki szavazótábor. Volt ugyanis egy fontos kérdés, ami foglalkoztatta az embereket, az ellenzék viszont nem adott válaszokat erre.
A Századvég kutatása szerint a magyarok túlnyomó többsége meghatározó témának tartja a bevándorlást, így amíg az ellenzéki pártok ebben a témában nem tudnak koherens álláspontot kialakítani, amit hosszú távon is fenntartanak, addig el vannak veszve. Különösen egy Európai Parlamenti kampányban. Az oktatás-egészségügy témája persze mindig előkerült az ellenzéki térfélen, de a kormányzati kommunikáció erre is ad válaszokat, hiszen most indulnak például az újabb kórházfejlesztések. Az Európai Parlamenti kampányban azonban az európai kérdések a hangsúlyosak!
– A napirend meghatározó erő ezek szerint a kormányoldalon van?
– D.D.: Fontos olyan ügyet találni, ami valóban foglalkoztatja az embereket. A kormánynak és az ellenzéknek is olyan ügyeket kell felkarolni, és hosszú távon képviselni, ami valóban rezonál a társadalmi elvárásokra. Az ellenzéknél ez a probléma: mindig kapkodtak, abba kapaszkodnak, ami aktuálpolitikai szempontból éppen hasznos volt nekik, de ezeket nem tudták hosszú távon napirenden tartani. Mindig csak a politika kommunikációs szintjéig jutottak el. Amikor például az MTVA székházába randalíroztak decemberben, tartottak néhány tiltakozást, de ez csak a politika kommunikációs szintje volt. Ezt követné a politikai építőmunka, ahol el kell menni például az összes választókörzetbe, ott politikai tevékenységet folytatni, megszervezni a helyi csoportokat – amit a Fidesz csinált ellenzékben. Ez a mai ellenzék térfelén elmarad. A Nemzeti Konzultáció kapcsán például a Fidesz most is minden egyes választókörzetben járta az utcákat, kampányoltak a közösségi médiában is. Ez is politikai munka. Az ellenzék próbált ugyan vidéken egy-két tiltakozást megszervezni, de látszik, hogy nem fektetnek bele valódi energiát.
Horn Gyuláról mondták, hogy ő két szavazatért elment az ország túlfelére. A politikai aprómunka elmaradásával ellenzéki oldalon Rajnai Gergely egyetért?
R.G.: Bizonyos szempontból igen és a megoszlás földrajzilag látszik is: van egy budapesti pártrendszere Magyarországnak és van egy vidéki pártrendszere az országnak. Budapesten azért közel van a kormánypárt és az ellenzék – sőt, ha az ellenzéket egy tömbként kezeljük, akkor nagyobb, mint a kormánypártok. Vidéken egészen más a helyzet, ott a kormánypártok dominálnak. Az ellenzék egyre inkább lemond a vidéki bázisairól, amik még voltak neki. Az is nemzetközi trendje egyébként a politikának, hogy az egyre inkább identitásokról szól. A Fidesz 2002 után nagyon jól csinálta, hogy identitást épített. Jól jött nekik az a nemzetközi trend, hogy a politika ott is egyre inkább ilyen. Most van egy „Fideszes identitás” – amit a magyar identitással össze is mosnak egyre inkább, – és erre építve sikerült kialakítani egy aktív választói réteget. Az ellenzéknél ez az identitásépítés elmaradt.
Nemzetközi szinten éppen a baloldal épít különböző identitásokra, a kisebbségektől kezdve a szexuális identitásokig. Ilyen csoportok koalíciójából áll össze jelenleg a nemzetközi baloldal, és elsősorban identitás alapon politizál. Magyarországra ez nem igazán érkezett meg a baloldalra.
Ehhez közösséget kellene építeni. A Jobbiknak és az LMP-nek voltak ilyen kezdeményezései, és most talán a Momentum kísérleteik azzal, hogy identitást adjon a szavazóinak. Ennek a sikerét egyelőre nem látjuk, igaz, a Fidesznek is nyolc év kemény munkája volt, míg ezt kialakította. Nem látjuk, hogy az ellenzék ezt a kemény munkát el tudná végezni úgy, hogy egy masszív és sokakat megszólító identitást alakítson ki.
– Éppen most, amikor az ellenzéki összefogás az egyetlen jelszó, hogyan definiáljuk azt, hogy „identitás?”
– R.G.: Nehéz helyzetben vannak, mert lemaradtak nyugati partnereikhez képest. Lusta Európa-képe, lusta nyugat-képe volt az ellenzéknek. Ők úgy gondolták, hogy ahogyan a 90-es években megismerték Európát – az Európa. Csakhogy Európa nagyon nagy változásokon ment keresztül, különösen 2008 után. A nyugat ideológiája is megváltozott, mások a pozíciók. A magyar ellenzék ehhez nem alkalmazkodott. A Fidesz besorolható az európai vitákba, az ellenzék azonban csak sodródik. Ezért nem is tudnak semmi olyat kölcsönözni, ami igazi identitást adhatna nekik, pedig számtalan ötlet lenne erre.
– A Fidesz sokat vitatkozik Európával, de legalább jelen van a vitákban. Fontosabb a jelenlét, mint a tartalom?
– R.G.: Európában nincs egyetértés. Ha volt is, ma már nincs. Európában több oldal van, több markáns kérdésben. A Fidesz ilyen markáns oldalon áll az Unio „szorosságának” kérdésében, vagy a bevándorlás témájában. Lehet, hogy ez a kisebbség, de benne vannak ebben az európai vitában, vagyis láthatóan jobban értik, hogy mi a nemzetközi trend. A magyar baloldal sokkal inkább a 90-es évekből örökölt témákba áll bele, ami viszont nem ad lehetőséget megújulásra – különösen az új generációval, amely abszolút tájékozott a nyugat trendekkel.
– Ha már a Fidesz jelenléte az európai vitákban szóba került: Orbán Viktor jobban tenné, ha elmenne a legújabb Brüsszeli vitára a magyar jogállamiságról?
– D.D.: Amikor az Európai Parlamentben a miniszterelnök felszólalt, az hazai színtéren sikeres volt. Megvédte az országot azoktól a támadásoktól, amelyek ott érték. Most több kérdés is felmerült, hogy van-e egyáltalán értelme erre az újabb vitára elmenni, de valójában ugyanaz zajlana le, amit korábban is láthattunk. A miniszterelnöknek így most nincs olyan felelőssége, hogy képviselje Magyarországot, hiszen tudjuk, hogy ugyanaz a forgatókönyv valósulna meg, ami néhány hónapja a Sargentini-jelentés esetében már megtörtént. Ennek nincs súlya. Az Európai Parlamentben egy lefutott meccset láthattunk volna, és a magyar választópolgárok is tudhatják, hogy mire számíthattak volna.
– Kampány zajlik?
– D.D.: Mindenki kampányol. Angela Merkeltől kezdve Emmanuel Macronon át egészen Matteo Salviniig mindenki az európai parlamenti választásra készül. Most rakják le azokat a cövekeket, amelyeken a kampányuk állni fog. Ezért sem lenne értelme Orbán Viktornak elmenni az újabb vitára. Ehelyett valószínűleg inkább belpolitikai színtéren akarna üzeneteket megfogalmazni. Emellett – ahogyan arról az év elején beszélt is, – azon dolgozik, hogy kialakítson egy nemzetközi szövetséget, amely a bevándorlással szemben kritikus erőket tudná magáénak. A bevándorláspárti országok és kormányfők ugyanis már kialakították a maguk szövetségét. Ők már összehangoltan kommunikálnak és lépnek fel a bevándorlás ellenes államokkal szemben. Most Lengyelország, Olaszország, Magyarország vezetésével ennek ellensúlyát akarják kialakítani. Orbán Viktor azt akarja elérni, hogy az az álláspont, amelyet ők képviselnek, összehangoltan, többségi álláspontként jelenjen meg.
– Ungár Péter LMP-s képviselő mondta néhány hete, hogy egyes témákban egyet lehet érteni a kormánnyal. Ha már témát keres az ellenzék, a bevándorlás ügyében miért nem lehet megnyilvánulni?
– D.D.: Az ellenzéki pártok megosztottak ebben a kérdésben. Gyurcsány Ferenc pártja az egyik szélsőség. Gyurcsány Ferenc maga is befogadott migránsokat az otthonába, de azt is kijelentette, hogy ha ő kerül hatalomra, a déli határkerítés eltűnik. Markáns, európai kérdésekben föderatív álláspontot képvisel. Több DK-s politikus rendszeresen azt hangsúlyozza, hogy az Európai Egyesült Államok ötlete miért jó, és számos hatáskört el is vennének a tagállamoktól. Emellett ott van az MSZP, amely önmagában is megosztott ebben a kérdésben, és az említett főváros-vidék törésvonal itt is jól kitapintható. Míg a fővárosi politikusok hajlanak a DK-s álláspontra, addig a vidéki szocialisták jobban látják, hogy mi a magyar valóság, mi a társadalmi elvárás. Hiller Istvánt ki is emelném: amikor néhány éve Ungár Péterhez hasonlóan nyilatkozott, akkor őt is azonnal elkezdték támadni a balliberális körök. Harmadik meghatározó szereplő ellenzéki térfélen a Jobbik, de ott is annyi vita volt erről a kérdésről, – noha azt a taktikát választották, hogy meg sem szólaltak a bevándorlás ügyében – hogy ez szét is feszítette a pártot. Komoly identitásvesztésen ment keresztül így a Jobbik. Ez tehát az a térfél, amit most az összefogás-vita ural. Amíg ilyen megosztottak, addig nem fognak tudni olyan politikát folytatni, ami hiteles lenne, koherens lenne, összeszedett lenne, és hosszú távon kitartó lenne.
A teljes beszélgetés: