A Jobbik antiszemita, cigányellenes múltjára vonatkozó riporteri kérdést Vona Gábor egyszerűen azzal hárítja el, hogy tőle biztos senki nem talál ilyen idézeteket. Pedig a szemöldökére kényes politikus maga mondta 2013 telén, hogy lemondana a Jobbik elnöki posztjáról, ha kiderülne, hogy zsidó származású. Ugyanekkor mondta azt is, fontos volna vizsgálni a párt felső vezetésének származását. Egy hónappal később írta ominózus levelét Ilan Moor izraeli nagykövetnek, amelyben közli: ő soha nem lesz Izrael kutyája.
Vona nemcsak pártja antiszemita múltját tagadja meg, de a revizionizmus melletti elköteleződését is. Az osztrák újságíró erre vonatkozó kérdésére a pártelnök ugyanis azt válaszolja: mindez pusztán történelmi idea, a Jobbik valójában beéri a szomszédos országokban a magyar kisebbségek autonómiájával, ami európai szinten is legitim.
S hogy mi a helyzet Simicska Lajossal? Róla az oligarcha plakáthelyeiről büszkén mosolygó pártelnök nemes egyszerűséggel csak annyit mondott: „Simicska pénzügyileg nem támogatja a pártot, de úgy érzem, egyre több helyet kapunk a befolyása alá tartozó médiában.” Vona Gábor, aki továbbra is úgy tekint magára, mint a jelenlegi miniszterelnök egyetlen és legnagyobb ellenfelére, úgy értékelte: az elmúlt hét év kormányzásából kiderült, hogy Orbán Viktor azért nem demokrata, mert aláásta a sajtószabadságot, az állami szervek függetlenségét, a magántulajdon és a vállalatok szabadságát, és támadja a civil szervezeteket, egyetemeket.
– A magyar miniszterelnök támadásai az utóbbi másfél évben egyre színvonaltalanabbak – közölte Vona az Állami Számvevőszék által feltárt, 331 millió forintos tiltott pártfinanszírozás kapcsán. Az 1998 és 2002 közötti első Orbán-kormányt az elmúlt 27 év legjobb kormányának tekintő Vona Gábor szerint a miniszterelnök 2002-ben rájött, hogy nem elég jól kormányozni, de az ellenfeleket is el kell söpörni.
Az osztrák lapnak adott interjúból az is kiderül, Vona az Orbán-rendszer Achilles-sarkát abban látja, hogy népszerű. Ezt a népszerűséget pedig a migrációval és a társadalom hisztérikus félelemben tartásával éri el. A Jobbik-elnök szerint abban a pillanatban, ahogy ez véget ér, az egész rendszer is véget ér, mert nincs mögötte valódi kormányzati teljesítmény. Azt már elfelejtette a jobbikos miniszterelnök-jelölt megemlíteni, hogy a tavaly nyári soltvadkerti találkozón még ő maga is elismerően beszélt a kormány nemzet-, gazdaság- és népességpolitikájáról.
– A Jobbik egyedül vág neki a tavaszi országgyűlési választásoknak, és mind a 106 egyéni körzetben állít jelöltet, az eredmények ismeretében azonban nem kizárt, hogy koalíciós tárgyalásokat kezdeményez az LMP-vel és a Momentummal – erősítette meg elképzelését az osztrák napilapnak, hallgatva arról, miként is vélekedett még nem is olyan régen a Jobbik a balliberális pártokról.
„Nevében ugyan párt, de valódi gyakorlati működését tekintve szűk társadalmi csoportként működik, amelynek bizonyos kérdésekben van karakteres véleménye, de az ország egészére nézve programot a mai napig nem alkotott, és sokak szerint – és én is osztom ezt a vélekedést – egy báránybőrbe bújt SZDSZ” – mondta Vona Gábor 2010-ben az LMP-ről.
Nem olyan régen egyébként így nyilatkozott még minden jobbikos képviselő. És vannak azok, akik a mai napig nem hajlandók a balliberális oldallal együttműködni. Ilyen Toroczkai László alelnök, aki leszögezte, soha nem lesz olyan Jobbik-kormány tagja, amelynek soraiban ott lesz az LMP vagy a Momentum.
Vona és az antiszemitizmus
A Die Pressének Vona Gábor annyit ismert el: félrenézett pártja antiszemita és rasszista nyilatkozatainál. Annak kapcsán pedig, hogy Gyöngyösi Márton, a Jobbik külpolitikai szakértője a zsidók nemzetbiztonsági kockázatát feszegette egy parlamenti felszólalásában, a pártelnök annyit volt képes mondani: az antiszemitizmus jelen van a magyar társadalomban, és minden pártban megtalálható. Vona állítja, 2013-ig nem érezte magát elég erősnek, hogy fellépjen párttársai és saját antiszemita kijelentéseivel szemben, de ez megváltozott, azóta szerinte nem volt példa ilyesmire, sőt ő tavaly bocsánatot is kért mindenkitől.
Vona mindezt egy folyamat részének tekinti. – El kellett döntenem, hogy akarok-e egy 15 százalékos párttal életem végéig a parlamentben ülni. Én úgy döntöttem, hogy vagy egy néppárttal fogok kormányozni, vagy nem akarok tovább politikus lenni – fogalmazott a jelenleg 8 százalékon álló Jobbik elnöke.
A rasszizmussal összefüggésben szóba kerül a Magyar Gárda is, amelyről Vona – aki ugye ma már megtagadja a saját maga által életre hívott szervezetet – azt állítja, azt a Gyurcsány-kormány idején a rendőri terror ellensúlyozására alapították. Pedig mint alapító, Vona is tudja, a gárda célja az első pillanattól kezdve a magyarok védelmét hivatott szolgálni a romákkal szemben. Maga Usztics Mátyás, tiszteletbeli gárdakapitány mondta: a szervezet „a magyarokat terror alatt tartó” bűnözők ellen kíván fellépni.
Vona ma már ezt sem így látja, emlékei szerint a gárda gyorsan fejlődött, és hirtelen a magyar többségi lakosság és a roma kisebbség közötti konfliktusok kerültek a feszültség terébe. – Abban az időben tapasztalatlan voltam. Elvesztettem az őrség irányítását. Nem tudtam ellenőrizni, mi történt – mondta Vona, aki azért 2014-ben is úgy beszélt még a Magyar Gárdáról, hogy az egy olyan bajtársi szövetségese a Jobbiknak, amelyet sokan szeretnének szétszakítani, de amíg ő a Jobbik elnöke, ez nem fog sikerülni. „Ha a Jobbik kormányra kerül, létre fogjuk hozni azokat a törvényi kereteket, amelyek mentén a gárda törvényes, legitim működése megvalósulhat” – mondta Vona 2014-ben, azután, hogy a gárda irányítása már kicsúszott a kezéből.
Revizionizmus helyett autonómia
Ezek után a politikus – mint már említettük – megtagadta a Jobbik revizionista nemzetpolitikáját is. Ennek azért ellentmond több jobbikos képviselő parlamenti felszólalása is. Gaudi-Nagy Tamás, mint a Jobbik igazságügyi-miniszterjelöltje arról beszélt, a diktátumot elfogadni nem lehet, felülvizsgálat, azaz revízió kell, amely államfeladat. Egy másik egykori jobbikos, Baráth Zsolt szerint nemzetgyilkossági kísérlet volt Trianon. De nem kell messzire menni az időben, Morvai Krisztina két éve, a trianoni gyásznapon az Európai Parlamentben arról beszélt: „Követeljük a gyalázatos trianoni diktátum revízióját és önrendelkezési jogot!”
Orosz kapcsolatok
Az interjúban Vona tagadja, hogy pártjának kapcsolatai lennének Oroszországgal, vagy pénzt kapnának az oroszoktól. A kémkedéssel vádolt Kovács Béláról azt mondja, „ha Kovács kém, akkor én vagyok a legnagyobb áldozat, mert a pártom érintett lesz”. Arról megint csak nem beszél a pártelnök, hogy a Jobbikba 2003-ban belépett Kovács Béla volt az, aki az őszödi beszéd után egyre erősödő Jobbikot összehozta az oroszokkal.
2008-ban az ő kezdeményezésére és vele utazott Moszkvába Vona Gábor, és nagyjából ez az a pont, ahol a Jobbik külpolitikájában vállaltan is megjelent az azóta is tartó oroszbarátság. A pártban egyébként állítólag ismert volt Kovács moszkvai múltja, háta mögött emiatt sokan csak KGBélának hívták. Kovács igen bőkezű volt a Jobbikhoz, volt egy időszak, amikor magánszemélyként hivatalosan ő adta a legtöbb pénzt a pártnak, több millió forintot.