Parázs hangulatú felszólalásokkal indult a parlamenti munka kedden. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a kormány csökkenteni akarja a szólás- és a véleményszabadságot, korlátozni akarja a gyülekezési jogot azért, mert nem tetszik a kormánypártiaknak, hogy van más vélemény, mint az övék.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: érdekes felvetései vannak a baloldali pártoknak, főleg annak fényében, 2006-ban hogyan viszonyult a liberális-baloldali koalíció a gyülekezési joghoz, a szabadságjogokhoz, hogyan lőtték a tömeget. Azt javasolta a szocialistáknak, „dobják össze a pénzt, fizessék be, és utána beszéljünk”, ugyanis az akkori ügyek miatt még mindig fizet kártérítéseket a magyar állam.
Soltész Miklós (KDNP) felidézte, hogy három évvel ezelőtt ilyenkor kezdődött az a „hatalmas nagy invázió”, amelynek következtében néhány hónap alatt azországon közel 400 ezer ember „zúdult át, pusztított”, és akart olyan teljes változást hazánkban, ami elfogadhatatlan lett volna a magyar emberek és Európa számára is. Hozzátette: a magyar kormány ezt követően egyértelmű lépéseket tett, amire akkor az európai politikusok és a hazai ellenzék is minősíthetetlen kritikával, támadással válaszolt.
Közölte: a KDNP kiáll az ország megvédése, a keresztény értékek és az európai identitás megőrzése, valamint az üldözött keresztények megsegítése mellett. Hazaárulónak nevezte a liberális-baloldali ellenzéket, amely szerinte minden nemzetközi és magyar fórumon Magyarországot „ütötte”, itthon pedig támadta a kerítést, segítette Soros György tervét, nem szavazta meg a Stop, Soros! törvénycsomagot, és nem támogatta a közel-keleti keresztényeket segítő intézkedéseket.
Az Igazságügyi Minisztérium gyülekezési jogról, s a magánélet védelméről szóló javaslatát is tárgyalták. A kormány garantálná a magánélet védelmét, az otthon nyugalmát, és védelmet adna a zaklatással szemben például a közösségi médiatérben a magáncéllal megosztott tartalmak esetében. A Fidesz kezdeményezésére a választásokkal kapcsolatos törvények változtatásairól is vitáztak, a jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. Pontosítanák a levélben érkező szavazatok érvényességének szabályait is.
A Ház lefolytatta az állami vagyongazdálkodással összefüggő törvényjavaslat vitáját is, ebben Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár rámutatott: a kormány célja az erős és hatékony állam létrehozása, olyané, amely őrködik a nemzeti vagyon felett. Az ellenzék bírálta a szabálysértési törvény javasolt módosítását, ami büntetné az életvitelszerű utcán tartózkodást.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosításával kapcsolatos javaslatot szintén tárgyalták.
– Szükséges szabályozni a bírák jogállását és javadalmazását, mivel az eddig sarkalatos törvényben volt rögzítve – nyilatkozta lapunknak Bajkai István, a javaslat egyik előterjesztője. Kifejtette: a módosítás célja az, hogy az a normavilágosság követelményének megfelelő és a joggyakorlat egységét biztosító rendelkezést rögzítsen, és egyértelmű helyzetet teremtsen.