Tegnap reggel 9 órakor Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében katonai tiszteletadással felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a Kossuth Lajos téren az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján. Ezzel el is kezdődtek az emléknap programjai, a nemzeti ünnep alkalmából országszerte 595 rendezvényt tartottak. Ezek egyike volt a budapesti Széna téri ’56-os emlékműnél tartott megemlékezés, ahol Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a forradalom hősei egy szabad, szuverén, önálló Magyarországot akartak, amely független a birodalmaktól, és olyan országért áldozták életüket, amely kiáll önmagáért, és saját maga dönthet sorsáról.
„1956 üzenete, hogy ha Magyarország kezébe veszi saját sorsát, akkor a világ folyásán is képes változtatni” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: egy tízmilliós ország is felemelheti a szavát, és ha ezt egy jó ügy érdekében teszi, akkor a hangja messzire visszhangzik. A fővárosi II. és XII. kerületének fideszes országgyűlési képviselője azt is mondta, 1956 a magyarság forradalma volt és a magyarság történelmének legnagyobb találkozása; találkozás a hosszú elnyomás után a szabadsággal és azzal, hogy ebben a szabadságban minden magyarnak helye van.
Gulyás Gergely kiemelte: emlékezni kell azokra, akik harcoltak és meghaltak, azokra, akik az ostromgyűrűből kitörve elmenekültek az otthonukból, akik hittek az amnesztia hamis ígéretének és hazatértek, de halál várt rájuk.
Ugyanitt Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében azt mondta: a 62 esztendővel ezelőtti események legfontosabb üzenete az, hogy erőt csak az adhat, ha az ügyeinkről közösen, szabadon dönthetünk, és ha megőrizzük az önrendelkezésünket.
Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője tegnap Debrecenben, az Egyetem téri ’56-os emlékműnél rendezett koszorúzási ünnepségen tartott beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy 1956 októbere azért volt kivételes, mert megvalósult a nemzeti egység, ha úgy tetszik, a nemzeti együttműködés rendszere.
A magyar emberek összefogtak, és nem a lakosság lázadt fel, hanem a magyar nép, a magyar nemzet, a nemzet rázta le magáról a rabigát és szállt szembe az idegen hatalommal és kiszolgálóival – hangoztatta Kósa Lajos.
Hozzátette: voltak, akik Moszkvába futottak, hogy visszahívják a Vörös Hadsereget, így a magyar baloldal – 1919 és 1948 után – a XX. században harmadszor rontott rá a nemzetére, ezzel a magyar baloldal és vezető ereje diszkreditálta és lejáratta magát. Kósa Lajos szerint ma is vannak az ’56-os hagyományoknak folytatói mindkét oldalon: vannak, akik a nemzet szabadságáért küzdenek, hogy Magyarország önálló, szabad, szuverén állam legyen, és olyanok is, akik külső érdekeket szolgálnak.
Világszerte emlékeztek
Öt kontinens magyar közösségei tartottak tegnap megemlékezéseket az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a határon túli magyarságnak és a magyar külképviseleteknek küldött videóüzenetében azt mondta: hálásak vagyunk 1956 valamennyi hősének, mivel nagy szerepük van abban, hogy ma élvezhetjük a szabadságot. A miniszter úgy fogalmazott: a magyarok soha nem fogják elfogadni, hogy mások mondják meg, miként éljenek hazájukban, mert ezzel tartoznak 1956 hőseinek.
– Rekordszámú Kárpát-medencei fiatal vett részt a Műegyetemen megrendezett megemlékezésen és az azt követő fáklyás felvonuláson az Október 23-i diákutaztatási program részeként – közölte hétfőn a Rákóczi Szövetség elnöke az M1-en. Csáky Csongor azt mondta, mintegy 2500 Kárpát-medencei középiskolás és egyetemista érkezett az ünnepségekre.