Nagyon örülünk, hogy kiemelten foglalkozik a kormány a családokkal, hogy bevonják az embereket a nemzeti konzultáció során a közös gondolkozásba – mondta Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alapítója.
– Mivel személyes döntésekről van szó, fontos, hogy megszólítsuk a fiatalokat a konzultációval, reklámokkal, hiszen ők szeretnének gyereket, de a kutatásaink szerint félnek a szülői szereptől.
Tehát, ha egyértelmű lesz, hogy a gyermekvállalást az állam, a munkahely, az egyetem és az emberek is támogatják, akkor egyre többen élik meg azt a csodát, amit a gyermekvállalás jelent – mondta Skrabski Fruzsina, aki szerint most szerencsés összhang van a kormányzati akarat, a gyermekvállalást népszerűsítő Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom és az üzleti világ céljai között. Kormányzati, civil és társadalmi érdek, hogy legyenek gyerekek, akiktől hosszú távon működni tud a gazdaság.
A vállalati szféra pedig azért kapcsolódik ide, mert minőségi munkaerőhiány van, és a családbarátság egy olyan vonzó brand, ami miatt megkaphatja egy cég a jó munkatársakat.
– Nagy örömünkre szolgál, hogy a konzultáció központi eleme a gyermekvállalás további ösztönzése, ami az egyik legfontosabb feladat az ország jövője szempontjából. Hisszük, hogy a demográfiai helyzetet nem a bevándorlással, hanem a családok támogatásával kell kezelni – nyilatkozta Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubja alapítója.
– Üdvözöljük a nyolcadik nemzeti konzultáció kérdéseit, mert az foglalkozik a gyermeküket nevelő nők munkavállalásának kérdésével is. Az édesanyák munkába való visszatérésének támogatása tevékenységünk fontos részét képezi, amit az is mutat, hogy országszerte jelen vagyunk család- és karrierpontok működtetésében, amivel az atipikus foglalkoztatási formák népszerűsítését, valamint a nők munkaerőpiaci helyzetének javítását kívánjuk elősegíteni.
Úgy gondoljuk, ki kell alakítani azokat a feltételeket, amelyek javítják az édesanyák munkavállalási kilátásait. Biztatunk mindenkit, vegyen részt a nemzeti konzultációban, mondja el a véleményét! Alakítsuk együtt a jövőbeni családtámogatási intézkedések alapjait – tette hozzá.
– Magyarországon 300 ezer olyan család él, ahol egyetlen szülő neveli a gyerekeket, és több mint félmillió gyerek él egyszülős családban. A 300 ezer egyedül nevelő szülőből mintegy 260 ezer az édesanya, s a női munkavállalás az ő esetükben létkérdés, hiszen ha egy egyszülős család fenntartója nem tud dolgozni, az a család tönkremegy – nyilatkozta lapunknak Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány létrehozója, a kormány által támogatott Egyszülős Központ vezetője.
Örömmel üdvözlik, hogy a konzultáció kérdései alapján a kormány támogatni szeretné a gyermeküket nevelő nők munkavállalását is, valamint azt, hogy a beteg gyermeküket otthon ápoló családtagok nagyobb támogatást kaphatnak.
Az egyszülős családokban több a beteg, sérült gyereket nevelők aránya, mivel sajnos gyakran előfordul, hogy ebben a nehéz helyzetben lép ki az egyik szülő a családból. Az így magára maradt másik szülő gyakran emberfeletti erőfeszítésekkel tudja csak megoldani a mindennapokat – tette hozzá Nagy Anna.
Hazánkban már több mint harmincöt éve tart a népességfogyás, de a kormány családpolitikájának köszönhetően nőtt a gyermekvállalási kedv. Az ezt mérő úgynevezett teljes termékenységi arányszám a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017-re 1,5-re nőtt, ami több mint húszszázalékos emelkedést jelent, de ezzel együtt nőtt a házasságkötések száma, kevesebb a válás és az abortusz is.
Annak ellenére nőtt a gyermekvállalási kedv, hogy mindeközben a gyermekvállalási korban lévők létszáma csökkent – nyilatkozta megkeresésünkre Fűrész Tünde, az idén létrejött Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke.
A kormányzati háttérintézménynek az a legfontosabb célja, hogy a hazai családpolitika minél hatékonyabb működését segítse, ezért kutatásokat, elemzéseket végeznek.
Fűrész Tünde szerint a nemzeti konzultáció kérdései arról tanúskodnak, hogy a családok testi, lelki jóllétének előmozdítását a kormány nagyon komolyan veszi, és ez feladata lesz a civil és egyházi szervezeteknek, a gazdasági élet szereplőinek, de éppen a médiának is.