Ismeretlenek dobták szabadpiacra azt a több mint 100 órás hangfelvétel-sorozatot, melyet a kalandos előéletű Jakubinyi Róbert, illetve Földesi-Szabó László készített tárgyalásairól a szocialista-szabaddemokrata kormányok idején, zsebben elrejtett diktafonnal.
Földesi-Szabó rendőrtisztből lett kuratóriumi elnök az Egymásért Egy-másért Alapítványban, amiben az egykori bűnöző, Jakubinyi Róbert fia volt a másik alapító.
Maga Jakubinyi csak „csendestársként” adott tanácsokat. A „lehallgatott” emberek széles körből kerültek ki. Néhai Kiss Ernő dandártábornok éppúgy szerepel a felvételeken, mint Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, valamint egy sor, főleg akkori kormánypárti, MSZP-s politikus.
A Figyelő már 2011-ben írt a felvételekről, amikor Jakubinyi Róbertet, a „nagy magyar kémügy” egyik feltételezett szereplőjét a schwechati reptéren elfogták. A lap szerint „Jakubinyi az adócsaló Egymásért Egy-másért Alapítvány (alapítvány) kulcsfigurájaként, formális pozíció nélkül, de az alapítvány nevében tárgyalva, négy éven keresztül betechnikázva rögzítette fontosabb beszélgetéseit üzletemberekkel, baloldali politikusokkal, MSZP-s miniszterekkel, korábbi nemzetbiztonsági vezetőkkel.
Minderről a hatóságok gyaníthatóan úgy értesültek, hogy az említett alapítványt vezető egykori rendőr, az időközben 7 évre elítélt Földesi-Szabó László, vélhetően egyfajta egyezség keretében, kitálalt. A hanganyagok bizonyítékként is felhasználhatók, és súlyos látleletet adnak a politika és az üzlet keveredéséről, hatalmi manipulációkról, pártfinanszírozásról.”
Az tény, hogy Földesi-Szabó perében nagyszámú hangfelvétel szerepelt, ezek a Jakubinyi Róbert ellen emelt, sorban a második vád alapját is jelentik.
Veres János mint miniszterelnök?
Nem lehet tudni, hogy a szabadpiacra került felvételek mennyivel többek – vagy kevesebbek –, mint a hatóságnál lévő csomag. Az mindenesetre érdekes, hogy több felvételen is azt fejtegetik, kinek állhatott érdekében az Egymásért Egy-másért Alapítvány „kicsinálása”.
Az egyik, 2007. április 13-a, az alapítványi botrány kirobbanása után rögzített beszélgetésben Földesi-Szabó azt mondja a beszélgetőpartnerének, hogy Veres János pénzügyminiszter áll az ügyük hátterében. „Ő kapott egy információt rólunk, és úgy gondolta, ha kiderül, hogy az alapítványnak és az NBH-nak köze van egymáshoz, mi több, bűncselekményt követtek el, akkor Galamboson keresztül az ügy akkora hullámokat kavar, hogy abban meggyengül Szilvásy (értsd: Szilvásy György titokminiszter) és Gyurcsány is.
Fletó a botrány miatt lemond, és akkor a szociknál Veres lehet a góré és egyben a miniszterelnök-jelölt a következő választáson, mert a fejébe vette, hogy miniszterelnök akar lenni” – hallható a felvételen. „2006-ban még úgy tűnt, hogy az Egymásért Egy-másért Alapítvány kőkeményen be van betonozva, abban az évben derült ki, hogy újabb ciklusra nyertek a szocialisták, még négy évig megmaradhat a nemzetbiztonsági védelem.
Ekkor Földesi-Szabó és Jakubinyi már pártot is alapított Magyarok Egymásért Szövetsége néven, dőlt a pénz az alapítványhoz… Váratlanul azonban súlyos szocialista belviszály alakult ki, s valaki felvilágosította a pénzügyőrséget (az is elterjedt, hogy egy elhagyott barátnő borított, de az események ismerői szerint magasabb szintről jött a füles)” – írta erről a Figyelő 2011-ben.
Vádlott-társak a titkosszolgálati vezetők
Felvételek ide, titkosszolgálatok oda, az igazságszolgáltatást senki sem kerülhette el. Földesi-Szabó 6 évet töltött börtönben, míg a házi őrizetben lévő Jakubinyi ellen a minap a Fővárosi Főügyészség adócsalás, sikkasztás és csempészés miatt emelt vádat.
A vád szerint Jakubinyi a csempészést felbujtóként, az NBH jogászainak jóváhagyásával követte el. A már elítélt társaival együtt 2005 augusztusa és 2007 februárja között 59 esetben történt belföldi szabad forgalomba bocsátás során az Ázsiából beszerzett importáruk után nem fizették meg a közterheket – írja a PestiSrácok. Földesi-Szabó vallomása szerint a jótékony célra szánt importáruk ötlete Jakubinyitől származott. A vámbevételt összesen több mint egymilliárd forinttal csökkentették. A büntetőeljárás megindításakor az alapítvány házipénztárában „a záró egyenleg szerinti pénzösszegnek csak a töredéke volt fellelhető”.
A vád szerint Jakubinyi Róbert utasítására a pénztárból csaknem egymilliárd forintot vettek ki, ami hozzá került, és az ellopott összeget a saját céljaira fordította. A vádirat harmadik pontja szerint Jakubinyi az ügy kapcsán már elítélt egyik társa (P. Sándor) a 2000-es évek közepén a vádlott által kitalált, felügyelt és irányított, színlelt szerződéseken alapuló értékesítési láncolatot arra is felhasználta, hogy az Európai Unión belüli termékbeszerzés keretében megvásárolt élelmiszereket belföldön értékesítse, ám adót utánuk nem fizetett. Ezzel az államnak közel 300 millió forintnyi kárt okoztak. Az ügyben várhatóan jövő év elején kezdődhet el a per.
Jakubinyi Róbertnek ez a második pere. Az első a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán zárt ajtók mögött jelenleg is tart. Bűntársi vallomások szerint az alapítvány a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgálati vezetőinek a kifizetőhelyeként működött évekig. Cserébe a hatóságok vezetői elsimították Jakubinyi büntetőügyeit. Szolgálataikért a vád szerint a volt főigazgató, Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, az NBH műveleti osztályvezetője, Gyarmati György 100 milliót forintot, Simon Ibolya, az NBH akkori jogásza több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott.
A jogász tanúként szerepel a perben, amelyben Jakubinyit és Galambos Lajost, valamint Gyarmati Györgyöt folytatólagosan elkövetett, hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetéssel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.
Betörések állambiztonsági megrendelésre
Jakubinyi Róbert szabadlábon védekezhet. Az alapítványi botrány titokzatos főszereplője körül rendre felsejlettek a titkosszolgálatok.
Ami tény, hogy Jakubinyi tippadóként szerepelt abban a 70-es, 80-as évekbeli, szervezetten végrehajtott betöréssorozatban, amit a „Presztízs” fedőnevű akcióban fékeztek meg a hatóságok.
A nyomozócsoport egyik vezetője Tonhauser László, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) szervezett bűnözés elleni szolgálatának a későbbi vezetője volt. A sorozat kapcsán állapította meg Tonhauser, hogy Magyarországon megjelent a szervezett bűnözés, valamint hogy a nyomozás során gyakran keresztezték útjukat az állambiztonságiak. Merthogy az ezredes – és mások – szerint végül is a szervezett bűnözést maga az állambiztonság, azaz a kádári titkosszolgálat hozta létre.
Tonhauser Nem kérek bocsánatot című könyvében utalt arra, hogy a Presztízs-ügy nyomozása során világossá vált: a titkosszolgálat és a fővárosi bűnözői csoport több tagja, valamint a Los Angeles-i magyar maffia között kapcsolat van. A betörőket „használták” a titkosszolgálatok is, a betörések egy részében az állambiztonság határozta meg a bűnözők számára, hogy mit hozzanak el a kérdéses célszemélytől, míg más esetekben a Nyugaton ellopott COCOM-listás termékeket hozatták be azokkal a diplomata-útlevéllel, diplomata rendszámú autókkal hazafelé tartó bűnözőkkel, akik a hírszerzés fedése alatt a saját célra ellopott értékeket csempészték ki az országból.
Tonhauser 2000. október 30-án az Országgyűlés olajbizottsága előtt is beszélt tapasztalatairól: „1980-ban is komoly ütközések voltak a titkosszolgálattal a Presztízs-ügy nyomozása kapcsán. Külön engedély kellett, külön pecsétes írás bizonyos őrizetbe vételéhez, akit meg akartak lógatni előlünk. A háttér vizsgálata során kiderült, hogy Los Angelesben milyen magyar maffia alakult ki.
Aztán ezek az emberek megjelentek itt, Magyarországon, később egy részüket felrobbantották, más részüket lelőtték. Akkor el kellett gondolkoznom azon, hogy milyen szervezetek tagjai voltak valójában. A mindenféle vizsgálódás azt mutatja, hogy a titkosszolgálatok egy árnyékkormányként működnek, összeszedik az információkat és azt megfelelően csoportosítva a politikusok kezébe adják.” Ebbe a nagy „presztízsű” brigádba tartozott Jakubinyi, akit a jelek szerint – mások mellett – nem engedtek el a titkosszolgálatok; mindig akkor fogták meg a kezét, amikor a legnagyobb szüksége volt rá.
Így például többszörös visszaesőként Göncz Árpád köztársasági elnök kegyelemben részesítette 1999-ben titkosszolgálati közbenjárásra, vélhetően nem érdemtelenül. Földesi-Szabó László – a vallomása szerint – az 1990-es évek elején került kapcsolatba Jakubinyi Róberttel, amikor nyomozóként egy részvénycsalási ügyben dolgozott.
Jakubinyi hamis váltókkal több mint háromszázmillió forintot csalt ki a Merkantil Banktól.
Nagyék, Apró Piroska, veretes kapcsolatok
Földesi-Szabó és mások is azt mondják: Jakubinyi Nagy Lajosnak, az NBH első főigazgatójának volt a „kapcsolata”, amit az Egymásért Egy-másért Alapítvány nemzetbiztonsági kapcsolatait és nemzetbiztonsági kockázatait feltáró parlamenti bizottság vizsgálata is megerősített.
Nagy 1983-tól a hírszerzés New York-i rezidensének helyettese volt, ebből az időszakból ismerhette a „Presztízs-ügy” szereplőjét. Nagy 1991-ben már „civilként” az Apró Piroskával közös S-Komplex biztonságvédelmi cég elnöke. Felesége Gyurcsány Ferenc anyósának, Aprónak a titkáraként mutatkozott. Nagy Lajos 2006-os haláláig az alapítvány kurátora volt. Ebben az „Apró”-körben felbukkant egy másik Nagy is. Nagy Sándor 2008-as haláláig szintén kurátor, a rendszerváltás előtt a Belügyminisztérium állambiztonsági szervénél, a III-as főcsoportfőnökségnek dolgozott, társtulajdonos volt az S-Komplexben.
Ilyen veretes kapcsolatokkal érthető, ha Jakubinyi a titkosszolgálatok legmagasabb szintjén keresett és talált kapcsolatokat. Földesi-Szabó vallomásaiban utal arra, hogy az alapítvány tulajdonképpen nemzetbiztonsági fedőcégként működött, és hogy Jakubinyi Galambos Lajossal való eszmecseréit hallva azt gondolta, Galambos is „használja informátorként” a férfit. Galambos Lajos 2008 végéig volt alapítványi kurátor. 2004-ben Medgyessy Péter nevezte ki az NBH főigazgatójává. Az Egymásért-ügybe bukott bele, ám 2010-ig Reliable Kft.-jén keresztül titokvédelmi képzéseket tarthatott a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál az adófizetők millióiból.
A titkosszolgálati kapcsolatok az alapítványi botrány 2007-es kirobbanásakor is jól jöhettek Jakubinyinek, aki simán leléphetett az országból, és Svájcban, Olaszországban és Franciaországban töltött fél évet, miközben itthon Földesi-Szabó László vitte el a „balhét”. Jakubinyi, miután nem keresték gyanúsítottként, visszatért Magyarországra. Ám Földesi-Szabó az elsőfokú ítélet hirdetésének elején kisétált a bíróságról, elrejtőzött, majd a hatóságoknak üzent, hogy van értékelhető mondanivalója, így Jakubinyi Thaiföldig meg sem állt. 2011-ben Bécsbe repült, ahol a magyar körözés alapján elfogták.
Kérdés, vannak-e ma is működő titkosszolgálati kapcsolatai.
Az egymásért egy-másért alapítvány
2004-ben hozták létre 100 ezer forint tőkével, hamarosan kiemelten közhasznú szervezet lett. Három év alatt több száz millió forint támogatást kapott, illetve tudott továbbosztani rászorultaknak. Ők hozták haza az apja által elrabolt és Törökországba vitt Mehmet Karcsikát. A hírre a támogatók maguk jelentkeztek és tettek felajánlásokat. Az alapítvány 2005-ös záróegyenlege 27 millió forint volt, tízszerese az előző évinek, 2006-ban pedig 602 millió forinttal, illetve 2007-ben 900 millió forinttal zárták az évet. 2005–2007 között jótékonysági célra hoztak be élelmiszert a Távol-Keletről, ám azt nem adományként használták, hanem egy áruházláncnak eladták, s így 1,2 milliárd forint értékű csempészet lett a vád.