A KDNP II. és XVI. kerületi szervezete, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány, valamint a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ által a II. kerületi Mansfeld Péter parkban rendezett megemlékezésen a tárcavezető hangsúlyozta: hinni kell a magyarságban és egészséges önbizalommal kell tekinteni a jövő feladatai felé. Ezt az önbizalmat akarják lerombolni azok, aki szerint nem hozhatjuk meg a saját döntéseinket – mutatott rá.
Varga Mihály kiemelte: „nekünk a magyarok és Magyarország érdekei az elsők”, ezért védjük nemzeti függetlenségünket, továbbá az itt élők szabad és biztonságos életét.
Kijelentette, jövő tavasszal „nekünk is ki kell állni a szabad és erős nemzetek Európája mellett”. Az 1956 hősei előtti főhajtással értékeinket tesszük ma is láthatóvá, ezekre és a nemzeti összefogásra alapozva léphetünk tovább, és tetteinkkel ma is olyan történelmet írhatunk, amelyre büszkén lehet majd visszatekinteni – fogalmazott.
A miniszter kifejtette: semmi sem mutatja meg jobban a kommunista rendszer embertelenségét, mint az, hogy 1956 fiatal hőseinek kivégzésével statuált példát a hatalom, „rajtuk keresztül élesztette újjá a félelmet”, amelyet az emberek a forradalom napjaiban „már-már levetettek magukról”. Most azok emléke előtt hajtunk fejet, akiknek áldozata hitet adott, a szabadság hitét, hogy egy nemzetnek a behódolás nem járható út, és az egyetlen lehetőség a független önrendelkezés – magyarázta.
Varga Mihály azt mondta: 1956. november 4-én hajnalban „33 év sötétség borult ránk”, a szovjet csapatok eltiporták a szabadságharcot, de a küzdelem célba ért, amikor Magyarország független állam lett.
Közölte: fontos ismerni áldozatainkat, ápolni kell az emléküket, mert ha tisztában vagyunk a múltunkkal, világos jelenben élhetünk és látható jövőt építhetünk.
Láng Zsolt II. kerületi polgármester azt mondta: Mansfeld Péter története mindenkihez közel áll, aki a rendszerváltás környékén „politikai tudatra ébredt”. A legnagyobb felelősségünk, hogy Mansfeld Pétert és 1956 hőseit bemutassuk, a történelem részévé tegyük, mert fontos tudnia a fiatal generációnak, hogy mi történt a közelmúltban – mutatott rá. Hozzátette: végig kell gondolni, mit tudunk tenni, hogy a hétköznapi hősök, mint Mansfeld Péter áldozata ne hiábavaló legyen, hanem a nemzet javát szolgálja.
Szatmáry László, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány elnöke, XVI. kerületi képviselő arról beszélt, hogy a megemlékezés budai és pesti kerületek közös rendezvénye, így a Duna két oldalát „egy képzeletbeli híddal” kötik össze. A II. és XVI. kerület sokat tett a fiatal 1956-os mártírok emlékének megőrzéséért – közölte.
Mansfeld Péter (1941-1959) az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata, a „pesti srácok” egyike, a forradalom mártírja volt.
Varga Mihály: példamutatóak az 56-os forradalmárok tettei
Példamutatóak az 56-os forradalmárok tettei, mert lelkiismeretükre hagyatkozva, az összetartozás megtalált erejében bízva harcoltak az önálló Magyarországért, hazánk önrendelkezési jogáért – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, fideszes országgyűlési képviselő.
A tárcavezető a III. kerületi Kiscelli Schmidt-kastély főbejáratánál található 1956-os emléktáblánál tartott, koszorúzással egybekötött megemlékezésen hangsúlyozta: „mindezzel visszaadták a nemzetnek azt a tudatot, hogy alakíthatjuk jövőnket, jogunk van az önrendelkezéshez, a szabad élethez.”
A miniszter szerint jogunk van ahhoz, hogy tisztán lássuk múltunkat, mert a közös emlékezet hordozza azokat az értékeket, amelyekre ma is építhetünk. „Ezért továbbra is kitartunk Magyarország szabadsága, önrendelkezése és a magyarság összetartozásának erősítése mellett. Ez az az irány, amelyet követünk, legyen szó a gazdaságról, a demográfiáról, a családok támogatásáról, vagy a magyar érdekek nemzetközi képviseletéről”.
Hozzátette: a magyar kormány világos elvek és értékek mentén hozza meg döntéseit, ’56 az egyik szilárd alap azon értékek között, amelyekre a döntések épülnek.
Varga Mihály emlékeztetett: a november 4-én megindult szovjet támadás kegyetlen módon szembesítette a szabadságukért harcoló magyarokat a világ hideg realitásával. Ezt elfogadni, harc nélkül feladni, megfutamodni azonban mi magyarok akkor sem voltunk képesek. Ezen a napon – a már másnapi munkára készülő emberek – visszatértek az utcákra, és felvették a küzdelmet a mérhetetlen túlerővel szemben is – idézte fel.
Visszaemlékezett arra, hogy Budapesten a Széna téren, Óbudán, a Baross tér környékén, a Corvin köznél, Soroksáron és Pesterzsébeten is elkeseredett harc kezdődött, ahogyan fegyvert ragadtak sok vidéki város polgárai is. Az ellenállók között voltak az óbudai hősök, akik az akkori Schmidt-kastélyban és környékén napokig harcoltak.
A tárcavezető beszédében elmondta, hogy a szabadságharc leverésével, a kommunista diktatúra visszatértével az óbudai hősök is a megtorlás áldozataivá lettek. 1958. május 8-án ítélték halálra, majd két nap múlva, kivégezték Pércsi Lajos őrnagyot, Csiki Lajos és Erdősi Ferenc hadnagyot. Testüket megbecstelenítő módon arccal lefelé, hátukon dróttal összekötözött kézzel, kartonpapírba tekerve hantolták el a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában. A velük együtt elítélt Dalmadi Jenő életfogytiglani, Toronyi János 12 évi büntetést kapott – sorolta.
Sorsukban sok ezren osztoztak. A szovjet megszállással és a kommunista hatalommal szembeszegülő tömegekre a kádári rendszer sortüzekkel, statáriális bíróságok felállításával és politikai rendelésre szállított ítéletekkel válaszolt. Ártatlan, hazájukért tenni akaró embereket végeztek ki, zártak börtönbe, üldöztek és nyomorítottak meg – mondta Varga Mihály.
A miniszter szerint fontos a közös emlékezés, fontos a múlt visszavétele, mert ez még nem lezárt folyamat. A mában is tenni kell azért, hogy a kommunizmus múlttagadása elenyésszen, helyet adva a tiszta nemzeti emlékezetnek. „Hajtsunk ezért fejet 1956 hősei előtt, emlékezzünk a Schmidt-kastély ellenállóira, a ”pesti srácokra„, a Széna téren harcolókra, azokra, akik életüket áldozták hazájukért, az ártatlanul kivégzettekre és a börtönbe vetettekre” – emelte ki.
A megemlékezésen megkoszorúzták az 1956-os forradalom óbudai harcaiban részt vett mártírok, Pércsi Lajos őrnagy (1911-1958), Erdősi Ferenc hadnagy (1935-1958) és Csiki Lajos alhadnagy (1931-1958) – emlékére állított táblát. Mindhárman hősiesen küzdöttek a szovjet túlerővel szemben.