– Még nem is a Sargentini-jelentés tartalmán vitatkozunk, de máris rengeteg a nyitott kérdés – fogalmazott lapunknak Varga Judit a Magyarországgal szemben indított jogállamisági eljárással kapcsolatban.
A Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára egyúttal megerősítette: az osztrák elnökség feladata lesz dönteni arról, hogy az eljárást kezdeményező Európai Parlament (EP) részese lehet-e a Tanács előtt zajló folyamatnak.
– Mindenesetre nem titok, hogy nagy a politikai nyomás – hangsúlyozta az államtitkár, aki újfent emlékeztetett a Tanács jogi szolgálatának a véleményére, miszerint az uniós szerződések nem adnak lehetőséget az EP-nek arra, hogy az eljárás ezen szakaszában részt vegyen. Szavai szerint nem szabad elfelejteni, hogy ez a jelentés a brüsszeli bevándorláspárti többség támadása a bevándorlásellenes Magyarország ellen.
Judith Sargentini, a hazánkkal szemben a hetes cikkelyt elindító határozat jelentéstevője kevésbé meglepő módon az EP további szerepvállalását szorgalmazza.
A holland zöldpárti képviselő Twitter mikroblogján azt írta: „Mivel a Lengyelországgal és Magyarországgal szembeni jogállamisági folyamatok közel azonos súllyal bírnak, és a lengyel eljárást kezdeményező Európai Bizottság részt vesz a Tanács előtt zajló folyamatban, logikus lenne, ha maga az Európai Parlament vihetné a Magyarországról szóló jelentést a miniszterek elé.”
Varga Judit államtitkár bár nem nevezte meg név szerint a parlamenti szerepvállalást sürgető tagállamokat, lapunknak elmondta: egyértelműen a magyar migrációs állásponttal egyet nem értő EU-országokról van szó. Arra a felvetésre, hogy a jövő évi európai parlamenti választások kimenetelétől függően, hazánk számára akár pozitív is lehet az EP bevonása, úgy fogalmazott: az európai választások még nagyon messze vannak, így felesleges lenne politikai taktikázásba bocsátkozni egy ilyen eljárási kérdés tekintetében.
Az államtitkár mindenesetre azt is leszögezte: az Európai Parlamentnek a Sargentini-jelentésről folytatott vita során volt lehetősége véleményt alkotni, ráadásul az uniós szerződések két helyen is – köztük az eljárás elindításával – lehetőséget adnak a testületnek a fellépésre, de nem most. Ami a lengyel ügyet illeti, Varga Judit kérdésre Budapest és Varsó potenciális összekapcsolására is kitért.
Mint mondta, továbbra is bízni kell az uniós jogbiztonságban, legalább egy jogállamisági eljárás során. – Az uniós szerződések idevágó rendelkezései következetesen egyetlen tagállamról szólnak – emlékeztetett az államtitkár.
Az eljárásban az Általános Ügyek Tanácsának (ÁÜT) keddi ülésén írásos tájékoztatást kértek a magyar kormánytól, ám Varga Judit egyelőre nem nevezett meg pontos időpontot a dokumentum elkészítésével kapcsolatban.
– Nincs szigorú időkeret, hiszen teljesen ismeretlen terepen járunk, az ÁÜT napirendjén először szerepel a hetes cikkely szerinti eljárás – mondta, hozzátéve: ezzel az osztrák elnökség is tisztában van, és nemcsak Magyarország jár az emlegetett ismeretlen terepen, hanem az eljárás valamennyi résztvevője.
– Mi mindenesetre készen állunk arra, hogy bárhol és bármikor megvédjük az igazunkat, hiába akarnak nyomást gyakorolni a magyar bevándorláspolitikára – jelentette ki Varga Judit.