Az Országgyűlés első ízben június 7-én fogadta el a jogszabályok megváltoztatását, ám Áder János államfő azt megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak.
Akkor Lázár János, Pócs János és Völner Pál fideszes képviselők javaslatára a kárpótlás során hátramaradt termőföldek tulajdoni helyzetén változtattak volna, hogy lehetővé váljon a területek értékesítése a Földet a gazdáknak programban.
A módosítással több törvényből is törölték azt a rendelkezést, hogy a kárpótlási jegyet termőföld megszerzésére is fel lehet használni, illetve hatályon kívül helyeztek számos, a szövetkezeti földek árverésére vonatkozó szabályt is. A júniusi módosítás azt mondta ki, hogy a szövetkezeti földalapba tartozó földek kijelölésüket követően az állam tulajdonába kerülnek.
Áder János államfő a visszaküldéskor levelében felidézte a javaslathoz fűzött indoklást, amely szerint annak célja a kárpótlási folyamat lezárása és egyben annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a kárpótlás során visszamaradt termőföldeket a „Földet a gazdáknak” program keretében értékesíthessék. Ennek érdekében a törvény a szövetkezetekről szóló törvényt és az átmeneti szabályokról szóló törvény módosítja, úgy, hogy „a szövetkezeti földalapba tartozó földek kijelölésüket követően az állam tulajdonába kerüljenek”.
A köztársasági elnök azt tartotta aggályosnak, hogy az új rendelkezés nem határozta meg, hogy mire terjed ki az állam tulajdonszerzése, a törvény szövege alapján ugyanis a szövetkezetek által használt teljes területet felölelték volna. Az államfő azt is kifogásolta, hogy a módosítás alapján „előfordulhat, hogy természeti oltalom alatt álló földterületek állami tulajdonba és ezáltal a Nemzeti Földalapba kerülhetnek”.
A jogszabályt most azzal a változtatással fogadta el a Ház, hogy a szövetkezei törvény hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló jogszabályból kimarad az állami tulajdonszerzés kimondása.
Miniszterelnökség: állami tulajdonban kell tartani az állami földeket
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára arra mutatott rá, hogy a kárpótlási folyamat lezárultáig a kárpótlásban érintett földek jogalap nélkül vannak termelőszövetkezeteknél, így nem hasznosulnak az állam számára, nem termelnek bevételt. Mint fogalmazott, a kormány megközelítése vagyonpolitikai szempontú. A peres eljárásoknak szerinte soha nem lesz vége, mindig lesz egy kiskapu, ami hosszabbítja azokat. A mostani földhasználók is világos szabályok szerint kapnak lehetőséget a földek használatára. Kijelentette azt is: a kárpótlás nemcsak földben történhet.
A jobbikos Magyar Zoltán egyetértett a kárpótlás lezárásával, de szerinte is meg kell várni ezzel azt, hogy az érintett két településen élők sorsa is rendeződjön, ellenkező esetben olyan dolog miatt büntetné őket az Országgyűlés, ami rajtuk kívül állt.
Sallai R. Benedek (LMP) egyetértett azokkal az ellenzéki felszólalókkal, akik szerint a kárpótlás folyamata még nincs lezárva, így ez törvénybe se foglalható. Mint arra rámutatott, még mintegy 5 milliárd forintnyi kárpótlási jegy van az embereknél. Kifogásolta, hogy a kormányoldal, most az ellen érvelnek, hogy földet adjon azoknak embereknek, akiknek kárpótlás alapján járna, az elmúlt másfél évben viszont éppen a földosztás volt a kormány programja. Bízott abban, hogy ellenzéki összefogással az Alkotmánybíróság elé kerül a javaslat, és az megsemmisíti majd. Válaszul Csepreghy Nándor kijelentette: ő csupán 2 milliárd forintnyi kárpótlási jegyről tud.
A kormánypárti Pócs János, aki a javaslatot előterjesztette, válaszul arra mutatott rá: a kárpótlás problémája huszonöt év alatt sem oldódott meg, a kormányoldal azonban szeretné lezárni ezt a fejezetet. Bár a folyamat biztos nem tökéletes – mondta -, az államfő is átnézte a törvényt, megfontolásait pedig figyelembe vették.