A Magyar Patrióták Közösségének elnöke szerint minden elképzelhető határt átlép az ukrán politika azzal, ahogyan a magyar – és orosz – nemzetiségekkel bánik. Az oktatási törvény után most a kijevi országgyűlés elfogadta az új nyelvtörvényt is, ami az önkormányzatokban tiltaná meg a kisebbségi nyelvhasználatot, a kultúrában és a sajtóban pedig jelentősen visszaszorítaná az. Hetzmann Róbert kifejtette: ez azt jelenti, hogy a nemzetiségi újságokat is ukránul kell megjelentetni, a kisebbségi nyelvhasználat pedig szinte csak a magánbeszélgetésekre korlátozódhat.
Hangsúlyozta: ezek a lépések az ukrán kormány részéről geopolitikai célokat szolgálnak, mivel Ukrajna ütközőzóna, a lakosság 30%-a pedig orosz. Hozzátette ugyanakkor, hogy a magyarság ebben az ügyben már “nem csak járulékos veszteség”, hiszen gyakran a jogalkotás célpontjában szerepel. Példaként említette az oktatási törvényt, amely leginkább a kárpátaljai lakosságot érinti, hiszen egyedül ők rendelkeznek nagy oktatási hálózattal.
nyelvtörvényről Hetzmann Róbert azt mondta: példa nélküli az unióban, hiszen még a 10 évvel ezelőtt elfogadott szlovák nyelvtörvény is – amely komoly visszalépést jelentett a kisebbségi jogban – enyhébb volt a mostani ukránnál. Úgy vélte ugyanakkor: lehetne találni kiskaput, hiszen ha Ukrajna akarná, hozhatnak olyan törvényt, amely szerint kivételt képezhetnének a jogszabály alól az unió hivatalos nyelvei. Ez azonban nem változtatnak azon a tényen, hogy a demokratikus alapértékekre máskor oly’ kényes nyugat nem tűrhet el semmilyen diszkriminációt.
Hetzmann Róbert emlékeztetett: Ukrajna nyugati integrációra törekszik, amely a NATO-csatlakozást is jelenti. Egyedül ennek blokkolásával érheti el a magyar kormány, hogy a kárpátaljai magyarságot ne tudják csak úgy lesöpörni a térképről. Emellett az Európai Unió is tudna olyan elvárásokat támasztani, – ha komolyan venné a deklarált értékeit, – amelyekkel elérhetnék, hogy változzon Kijev politikája.
Hetzmann Róbert azt is hangsúlyozta, hogy a nyelvtörvény nem egyedi diszkriminatív intézkedés, hanem egy folyamat része, hiszen a magyarok már régen politikai eszközzé váltak. Ez más külhoni területekre is jellemző, de a mostani ukrán fejlemények mégis összehasonlíthatatlanok azokkal az esetekkel, amikor “a magyar kártyát” a választások közeledtével egy-egy politikus előhúzza. Most ugyanis az ukrán országgyűlés honlapján is jelen van egy olyan javaslat, amellyel lényegében deportálnák a teljes kárpátaljai magyarságot.