Új gyülekezési törvényre tett javaslatot a kormány a parlamentnek. A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott jogszabály – amely az 1989-est váltaná fel – október 1-jén léphet hatályba. A javaslat szerint mindenkinek joga van arra, hogy engedély vagy előzetes bejelentés nélkül – pontosan meghatározva a sürgős, illetve spontán gyűlés kritériumait – békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen.
Nem közterületnek minősülő helyszínen viszont csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés. Két, azonos helyre és időre bejelentett rendezvénynél az elsőként bejelentett kap engedélyt. A törvényjavaslat szerint gyűlést magyar állampolgár szervezhet, továbbá az, aki legálisan tartózkodik az országban, valamint olyan szervezet, amelynek törvényes képviselője megfelel ezeknek a feltételeknek.
A hatóság megtilthat egy rendezvényt, például ha a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyezteti, történelmi emlékhelyen vagy emléknapon tagadja a náci vagy kommunista bűnöket, megzavarhatja a bíróságok működését vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár. A törvényjavaslat szerint megtiltható egy gyűlés akkor is, ha az alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog korlátozására.
Trócsányi László igazságügyi miniszter a múlt héten megszavazott hetedik alaptörvény-módosítással összhangban a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatot is benyújtott az Országgyűlésnek. A magánélethez való jog védelmének részletes szabályait külön törvények, különösen a polgári törvénykönyv (Ptk.), a büntető törvénykönyv (Btk.) és az információs önrendelkezésről szóló törvény rendezik – tartalmazza a javaslat.
Az otthon tiszteletben tartására vonatkozó joggal kapcsolatban a jogszabály azt írná elő, hogy mindenkinek – a közszereplőknek is – joga van az otthona nyugalmához, ennek sérelmét pedig különösen mások otthonába való jogosulatlan behatolás vagy egyéb sértő, zavaró, zaklató módon történő jogosulatlan beavatkozás jelenti. Akit ebben a jogában megsértenek, az birtokvédelmi, szomszédjogi, tulajdonvédelmi igényeket is érvényesíthet. Azt is törvénybe foglalnák, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődést biztosító magán- és családi életre, otthonra és kapcsolattartásra, ennek tiszteletben tartása pedig mindenkinek kötelessége.
A törvényjavaslat egy másik paragrafusa szerint az egyént fokozott védelem illeti meg mind a zaklatás hagyományos, mind valamennyi internetes formájával szemben.
A kormány módosítaná a szabálysértési törvényt is, hogy pénzbírsággal ne legyen büntethető az életvitelszerű közterületen tartózkodás miatt az amúgy általában nincstelen hajléktalan, ugyanakkor közérdekű munka vagy elzárás kiszabható lenne. Egy másik módosító javaslat szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem irányítása.