– Lassan itt az ideje az év végi összegzéseknek. Ha egy szóban kell válaszolni, sikeres évet zár a kormány vagy nem?
– Egyértelműen sikeres évet zártunk, elsősorban az ország számára volt sikeres az év. A korábban elkezdett munkának vannak látható jelei. Tizenkét százalékról 4,7 százalékra csökkent a munkanélküliség, tartós a gazdasági növekedés, visszaszereztük a befektetők bizalmát. Magyarország erősödik, ezt a családok és a dolgozók is egyre inkább érezhetik: csökkennek az adók, nőnek a bérek, bővül az otthonteremtési program.
– Várható az általános áfakulcs csökkentése is?
– A munkát terhelő adók csökkentését tartjuk a legfontosabbnak, ezért mérsékeljük a munkavállalók és a munkaadók adóterhét. Azokat az áfacsökkentéseket támogatjuk, amelyek egyértelműen a családokat szolgálják: 2016-tól radikálisan csökkentettük a sertéshús áfáját, januártól hasonlóan mérséklődik a legfontosabb élelmiszerek (friss tej, tojás, baromfihús) áfája és milliókat tudnak megspórolni az otthonteremtésben a lakásépítés kedvezményes áfakulcsával.
– Nézzünk akkor néhány konkrétumot! Hogyan változnak az adókedvezmények, emelkedik-e például a családi pótlék?
– A polgári kormány mindig a munka melletti gyermeknevelés terheit igyekszik csökkenteni, ezért nem a segélyezésben, hanem az adócsökkentésben hiszünk. Jövőre tovább nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, ez azt jelenti, hogy 30 ezer forint lesz két gyermekre vetítve. 2015 és 2019 között megduplázzuk a kétgyermekesek családi adókedvezményét. Talán a leglényegesebb a családi otthonteremtési kedvezmény. Európában egyedülálló módon 10 millió forintos támogatást kaphat egy három gyermeket vállaló család, és még hozzáadódhat egy 10 millió forintos, nagyon kedvező kamatozású hitel is. Ezenkívül lényeges a lakásépítések áfacsökkentése is.
– A lakástámogatási sikerekről beszél, ugyanakkor az utóbbi időben arról hallunk kormánypárti politikusoktól, hogy ismét veszélyben a rezsicsökkentés. Miért?
– Fontos eleme volt a családtámogatási rendszernek a rezsicsökkentés. Korábban a szocialista kormányok idején az volt jellemző, hogy januárban, de sokszor máskor is, rezsiemelések követték egymást. Ezen mi változtattunk, rezsicsökkentést hajtottunk végre. Ehhez viszont elkerülhetetlen, hogy az ország képes legyen szabályozni a tulajdonosi rendszeren vagy a belső szabályozókon keresztül az árakat. Ez került most veszélybe, mert az Európai Bizottság készített egy javaslatot, aminek a lényege, hogy az energiaárakat liberalizálnák. Visszaállítanák a rezsicsökkentés előtti állapotokat, és a szolgáltatók határoznák meg, hogy mennyibe kerül a gáz és a villany. Mindent meg fogunk tenni, hogy megvédjük a rezsicsökkentés eredményeit.
– Egyre több szolgáltató kerül állami tulajdonba, az állami cégek csak nem emelnek árat…
– Vannak még magántulajdonban lévő szolgáltatók. Másrészt nagy országokban, ahol sok szolgáltató működik, lehet valós verseny, de ahol egy kis asztal köré össze tudnak ülni a cégek, nem beszélhetünk versenyről. Ha ezek a társaságok határozzák meg az árakat, az nem a magyar családok érdekeit fogja szolgálni. Ahhoz, hogy a hatósági jogosítványokat fenntarthassuk, szövetségeseket kell gyűjtenünk.
– Kiket?
– Elsősorban a régió országaira gondolunk.
– A családok rezsicsökkentése mellett várható-e ipari rezsicsökkentés?
– Igen. A versenyképességünket az alacsony bérek garantálják – mondják sokan –, szerintünk nem. A versenyképesség egyik alapvető kérdése az alacsony energiaár. Ez a célunk.
– Mikor és mennyivel csökkentik az árakat?
– Nehéz ezt megmondani. Ez egy hosszú lépéssorozat. Az alacsony árakat akkor lehet garantálni, ha az energiatermelés stabil és olcsó. Ehhez szükséges a paksi erőmű két új blokkjának a megépítése.
– Az ipari rezsicsökkentés a két új blokk megindulása előtt nem várható?
– De, arra törekszünk, hogy ez már korábban megvalósuljon. Célunk, hogy az unióban az egyik legalacsonyabb energiaár Magyarországon legyen. Ez biztosítana hosszabb távon versenyképességet.
– Annak fényében is sikeresnek látja az évet, hogy két fontos ügy – a kvótanépszavazás és az ezzel összefüggő alaptörvény-módosítás – jogi értelemben sikertelen?
– Szét kell választani az ország gazdasági és politikai teljesítményét. 1990 óta az egyik legnagyobb kihívás a népvándorlás. Egy olyan küzdelemben veszünk részt, amelyben a baloldal ideológiai kérdést akar csinálni a létkérdésből.
– Sok bírálat érkezett konzervatív oldalról is.
– Valóban. De én gondolkodásmódról és nem pártokról beszélek. Ez egy baloldali gondolkodásmód, amely az ideológiájának rendeli alá a nemzeti vagy sorskérdéseket is. Egy alapvető dologról, a megmaradásunkról van szó, erre kellett hatékony választ adnunk.
– Hatékony válasz volt a népszavazás kezdeményezése és az alaptörvény módosítása? Mind a kettő elbukott.
– Nem bukott el. A magyar emberek akarata világos és egyértelmű, a szavazók 98 százaléka, több mint 3,3 millió ember egyértelművé tette, nem akarja, hogy ide migránsokat telepítsenek be. A népszavazás a magyar emberek megkérdezéséről szól, amit egy kormánynak kötelessége kezdeményezni olyan nagy kihívással szemben, amiről a választásokon még nem mondhattak véleményt az emberek, és amely az egész ország jövőjét meghatározza.
– Ha tudják előre, hogy mi a népszavazás végeredménye, és tudják, hogy nem lesz többsége az alaptörvény módosításának sem, kezdeményezték volna?
– Ez nem jogi kérdés, ez Magyarország jövőjéről szól. Nincs más politikai lehetőség, mint kezdeményezni a népszavazást. Nem a formális eredmény számít. Megjegyzem, az uniós csatlakozásról szóló népszavazás érvényes és eredményes volt, holott alacsonyabb volt a részvétel. Az érvényesség jogszabályok kérdése. Éppen ezért nem ez az elsődleges. A társadalmi támogatottság a lényeg. Sohasem volt még Magyarországon 1990 óta, hogy ennyi ember egyetértett volna. Soha nem állt ki még ekkora egység egyetlen kérdésben sem.
– A parlamentben is ezt az utat járnák?
– A jogi kötőereje egy népszavazásnak másodlagos. Akkor lenne jelentősége, ha Magyarországnak olyan kormánya lenne, amely nem akarja figyelembe venni az emberek akaratát. Most nem erről van szó, ezért a jogi erőnek kisebb a jelentősége. A politikai erejének van jelentősége, és ez azonnal meg is mutatkozott, hiszen a szavazást követően a miniszterelnök benyújtotta az alkotmánymódosítást, amely megtiltotta volna a migránsok betelepítését. Az ellenzéki pártok felelőtlensége miatt ezt a parlament nem tudta elfogadni. Nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet számítani rájuk az ország védelmében; ezzel csak Brüsszel malmára hajtják a vizet.
– A héten ismét uniós csúcs. Várható, hogy Orbán Viktor vétózni fog?
– A népszavazás után nincs más utunk, ha vétózni lehet, akkor vétózunk.
– Nem egyértelmű a vétó lehetősége?
– Nem. Ugyanis az európai bürokrácia a bizottság vezetésével a feje tetejére akarja állítani az uniót. Képes akár megkerülni a nép által választott miniszterelnököket és parlamenteket és például az Európai Parlamenten keresztül kikényszerítheti a migránsok kötelező betelepítését. Ha a migrációs kérdést úgy fogalmazzák meg, mint egy belbiztonsági kérdést, akkor beviszi a bizottság a belügyminiszterek tanácsába, ahol már 50 százalékkal meg lehet hozni a döntést.
– Mi akkor a mozgástér?
– Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját. Nemcsak nálunk, de a többi országban is egyre egyértelműbb, hogy az emberek akarata ellenére politizál az európai és a nyugati elit. A migrációnak nagy szerepe volt a Brexitben és az amerikai elnökválasztásban is. Sorra buknak meg azok a kormányok, amelyek az emberek ellen kormányoznak. Vannak olyan szuverenitási kérdések, amelyekről nem mondott le Magyarország. Nem mondtunk le például arról a jogunkról, hogy meghatározzuk, kikkel élünk együtt. Ebben az ügyben az EU nem hozhat döntést. Itt jön a képbe az alaptörvény-módosítás, eszerint idegen népesség nem telepíthető be. Ez került volna be az alaptörvénybe…
– Erre nem lehet hivatkozni, hiszen elmaradt.
– Érdekes mozgása ez a Jobbiknak. És persze az MSZP-nek is. Végül más-más indokokkal, de nem támogatták a módosítást. A Jobbik újabb és újabb igényeket támasztott, amikor ezeket teljesítette a kormány, akkor ismét más feltételt szabott. Nyilvánvalóvá vált, hogy nem akarják támogatni a módosítást.
– Nem érte volna meg engedni és megszüntetni a letelepedési kötvényt?
– Magyarország jövője nem lehet politikai alkudozás tárgya. Ennek semmi köze az alaptörvény módosításához, ez egy gazdasági kérdés. De ekkor már látni lehetett, hogy a Jobbik nem akarja támogatni a módosítást.
– Miért lett volna ez az érdekük?
– Ezt nekik kell tudniuk. Hogy a Jobbik miért teszi ezt, kinek a megbízásából, milyen érdekből, csak remélni tudjuk, hogy egyszer kiderül. Egy biztos, ugyanoda sodródtak, mint az MSZP, melynek elnöke, Molnár Gyula nemrég még azt mondta, a népszavazást ugyan nem támogatja, de a jogszabály-módosítást igen. Végül ők sem szavazták meg…
– Milyen jogi megoldással próbálják helyettesíteni az elmaradt alaptörvény-módosítást?
– A kormány vizsgálja ennek a lehetőségét. Ebben fontos mérföldkő az Alkotmánybíróság minapi döntése.
– Az AB nem mondta ki, hogy nem telepíthető be migráns, a döntés arra vonatkozik, hogy szuverenitási kérdésről van szó.
– A mi értelmezésünk szerint az AB állásfoglalása azt jelenti, hogy Magyarország nem mondott le a szuverenitásról, Brüsszel nem kényszerítheti ránk az akaratát, azaz nem telepíthet be migránsokat.
– Az is elképzelhető, hogy nincs is szükség törvénymódosításra, hiszen a mostaniak is lehetővé teszik a betelepítéssel kapcsolatos döntések figyelmen kívül hagyását?
– Részben így van. De messzebb vezet az AB döntése. Egy nagyon régi vitára tett pontot a testület. Komoly alkotmányjogászok is érveltek azzal, hogy az uniós jog erősebb, mint a nemzeti jog. Most kimondták, nincs így: a nemzeti jog mindig felette áll az uniós jognak.
– Hol tart az a munka, ami az esetleges jogszabály-módosítást készíti elő?
– Most a kötelező betelepítési kvóta elleni harc a következő állomás, nagyon fontos az EU-csúcs és a következő hónapok. A bevándorláspárti erők mindenáron át akarják erőltetni a migránsok kötelező elosztását.
– Visszatérve a letelepedési kötvényre, várható-e a közeljövőben döntés?
– A döntés az ország finanszírozásáról szól. Amikor bevezettük, szükség volt erre a forrásra is. Külföldi befektetők több mint 300 milliárd forinttal finanszírozták így hazánkat. Most azt kell áttekinteni, szükségünk van-e erre a finanszírozási módszerre.
– Mikorra tekintik át?
– A kormány a maga ütemében halad. Néhány héten belül a gazdasági miniszter leteszi az asztalra az ország finanszírozására vonatkozó csomagot. Itt visszautalnék a magyar sikerekre…
– Mennyire árnyalja ezeket a sikereket, hogy ezt az évet végigkísérte a korrupcióvád Matolcsy Györgytől Rogán Antalig? Ellenzéki kreálmányok ezek, vagy valós problémák?
– Kreálmányokról beszélünk. Ráadásul az az ellenzék beszél korrupcióról, amely a mai napig tele van korrupciós ügyekkel. Ha egy országban politikai és gazdasági sikerek vannak, akkor az ellenzék megpróbálja hitelteleníteni azokat, akiknek nagy szerepük van abban, hogy az ország erősödik.
– Pedig néhány ügyben nyomozás folyik, elég csak Mengyi Roland vagy Farkas Flórián esetére gondolni.
– Ha a kormánypártok körül ilyen ügyek merültek fel, azonnal egyenesen beszéltünk, és elmondtuk, hogy ha valakiről kiderül, hogy korrupt, annak nincs helye ezen az oldalon. Minden olyan esetben, amikor a bűncselekmény gyanúja felvetődik, akkor a hatóságoknak el kell járniuk.
– Akkor kanyarodjunk vissza a kormányzati munkához! A minimálbérekről és a garantált bérminimumról megállapodás született. Mi várható a közszférában, például a szociális szférában, ahol nagyon alacsonyak a bérek?
– Ott is lesz jelentős béremelés. Mindenhol, ahol az államnak beleszólása van, béremelésre törekszünk. Jövőre tovább emelkedik a pedagógusok, az orvosok, az ápolók, a rendőrök, a katonák, a kulturális, a szociális, a felsőoktatási és a kormányhivatali dolgozók bére.
– És a nyugdíjasok? Jövőre is kapnak 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt az év végén?
– Idén az ország teljesítménye megengedte a pluszjuttatást, egyelőre erről van döntés. Fontos ugyanakkor megjegyezni, 2010 óta 8,3 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke. Ez körülbelül egyhavi nyugdíjat jelent. 2017-ben is megőrizzük a nyugdíjak értékét, egy átlagos nyugdíj havi 2 ezer forinttal nő, és a legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentésével további tízezreket spórolhatnak meg a nyugdíjasok.
– Jövőre lejár Áder János mandátuma. Van kihívója, vagy újrázni fog?
– Tavasszal döntünk arról, hogy kit jelölünk köztársasági elnöknek. A döntést nem előlegezném meg.