Nemcsak nyitott kapukat dönget a Független Diákparlament (FD) az oktatásra vonatkozó 12 pontjával, hanem az utcai politizálás helyett tárgyalóasztal mellett képviselheti a jövőben a diákok érdekeit – hangzott el egy szakmai háttérbeszélgetésen.
Az Országos Diák Tanács (ODT) ugyanis nyilatkozatot adott ki arról, hogy várják a következő ülésükön a Független Diákparlament delegációját, amelynek létszámát 6 főben állapították meg. A tárgyalásra április közepén kerülhet sor, az egyeztetésen pedig csak aktív tanulói jogviszonnyal rendelkező diák vehet részt. Mivel az ODT szerint az oktatásügy felette áll minden pártpolitikának, ezért a választások utánra tették a tárgyalás időpontját, amelyről a diákküldöttek szabadon döntöttek.
A szakmai háttérbeszélgetés másik témája a Független Diákparlament 12 pontja volt. Az Emmi és az Oktatási Hivatal szakértői fontosnak tartották, hogy szigorúan szakmai érvekkel válaszoljanak a felvetésekre. Az első követelés, vagyis a kritikus gondolkodásra és felelős állampolgárságra nevelés már most is megjelenik a szabályozásban, ez a hatályos Nemzeti alaptantervben (NAT) meghatározott tizenkét kiemelt fejlesztési terület és nevelési cél között szerepel.
A második, a kötelező óraszám csökkentésére vonatkozó felvetésre a szakmai válasz lényege, hogy a kormány csak a maximális óraszámot rögzíti a szabályozásban. Ha ezt csökkentenék, akkor éppen a kiemelt tehetséggondozó intézményeket – ahova nem mellesleg óriási a túljelentkezés, vagyis a szülői és tanulói igény – lehetetlenítenék el.
A szakmai érettségi kötelezővé tételével kapcsolatos pontra az Emmi válaszában kifejtette, hogy ez segíti a szakirányú felsőoktatási tanulmányokat, a munkakör betöltésére képesít, valamint alapot ad a technikusi szintű szakképesítés megszerzéséhez. Az előrehozott érettségi vizsgák kérdésében a hatályos szabályozás felülvizsgálatában egyetért a minisztérium is, a módosítást legkorábban 2021-től lehet majd alkalmazni.
A korlátozás nélküli szabad tankönyvválasztással kapcsolatban elhangzott: ilyen sosem volt Magyarországon, a tankönyveknek mindig is volt külön engedélyezési folyamata. A diákok azon kérése, hogy szabadon választhassák meg a diákönkormányzatot segítő tanárt, jelenleg is érvényben van, a vétójoggal kapcsolatban pedig kérdéses, hogy pontosan milyen döntések vonatkozásában merülhet fel ennek bevezetése.
A diákok és tanárok szólásszabadságára vonatkozó követeléssel kapcsolatban kijelentették: ez minden állampolgárt megillet, ennek korlátozásról nincs és nem is lehet szó.
A nulladik óra megtartásáról az iskolák szabadon dönthetnek, ennek megszüntetése csökkentené az oktatás szabadságfokát. A kilencedik pont kapcsán a kormányzati álláspont az, hogy 16 évesen nem az ingyenes tanulmányok lehetősége zárul le, hanem a kötelezettsége.
A diákok tudományos sikereinek támogatására számos ösztönző program van ma is. A névtelen tanárértékelő rendszer bevezetésével kapcsolatban elhangzott, hogy az első lépés a pedagógusok szakszervezeteivel való egyeztetés.
Amint ezek sikerrel járnak, a kormány is támogatni fogja az országos rendszer bevezetését. A felsőoktatási keretszámok 2011-es szintre visszaállításának kérdésében pedig elég csak megnézni a számokat: míg 2011-ben 53 450, addig az új felvételi eljárási szabályok megalkotása óta már több mint 100 000 magyar állami ösztöndíjas szakos kapacitást hirdetnek meg a felsőoktatási intézmények.