Az Európai Unióban mostanában több helyen is kanyarójárványok tomboltak, ami azt jelzi, hogy az átoltottság terén súlyos problémák mutatkoznak. Ez azért is aggályos, mert a kanyaró egy súlyos, potenciálisan halálos gyermekbetegség, amelynek megelőzésére létezik hatékony védőoltás – hívja fel a figyelmet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége.
A tudósok hozzáteszik: az is egyértelmű, hogy az alacsony mértékű átoltottság a gyermekek – illetve serdülők és felnőttek – más, védőoltással szintén elkerülhető, de veszélyesebb közegészségügyi problémát jelentő betegségekkel szembeni védettségét is veszélyeztetheti, mint amilyen a gyermekbénulás, a torokgyík, a rubeola, a szamárköhögés, a B típusú Haemophilus influenzae, a pneumococcus- és meningococcus-fertőzések.
Magyarországon, köszönhetően a kötelező védőoltási rendszernek, járványok nem, csak egyedi esetek fordultak elő eddig: az orvosok összességében 52 gyanús megbetegedést jelentettek, de az Országos Epidemiológiai Központ március 16-ig csak 15 betegnél igazolta a fertőzést, 34 esetben a vizsgálatok nem zárultak le.
A már említett két szervezet szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy bár kiváló védőoltások állnak rendelkezésre, az azokkal beoltott gyerekek aránya az EU-tagállamokon belül jelentősen különbözik. Ennek hátterében összetett és eltérő tényezők állnak, de ezek azonosítása nélkül nem lehet javítani a helyzeten – hívják fel a figyelmet, és tíz pontban sorolják fel javaslataikat az átoltottság mértékének javítására az Európai Unióban.
Emlékezetes: az Egészségügyi Világszervezet nemrégen közzétett jelentése szerint 2017-ben négyszer annyi kanyarós megbetegedést regisztráltak az öreg kontinensen, mint 2016-ban, ezért az Európai Bizottság kidolgozott egy ütemtervet, amelynek alapján 2018 közepéig konkrét javaslatot kell készíteni az Európai Tanács számára, amit az ajánlásként fogalmaz meg a tagországoknak.
Az akadémiák észrevételei ezzel az ütemtervvel kapcsolatosak, és érintik a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot, a védőoltások elérhetőségét és mindezzel összefüggésben az átoltottság mértékét, valamint új védőoltások kifejlesztését. Az ütemterv készítői szerint ki kell dolgozni egy monitoringrendszert a védőoltáshiány elkerülésére, európai szinten fokozni kell a vakcinagyártást, és ideje létrehozni egy EU-s oltási könyvet és nyilvántartást is.