Az igazságügyi miniszter értékelése szerint a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat megfelel az európai normáknak, kiállja a Velencei Bizottság kritikáját és Magyarország érdekét szolgálja.
Trócsányi László szerdán az Országgyűlésben a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, illetve az annak hatálybalépéséről szóló előterjesztés összevont általános vitájában úgy értékelt,
Magyarország jogtörténetének kiemelkedő eseménye ezen javaslatok tárgyalása, egyben a rendszerváltás adósságának törvényi szintű rendezése is az önálló közigazgatási bírósági rendszer megteremtése.
A miniszter a 2020. január 1-jétől működő bíróságokról közölte, a közigazgatási bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval; mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérésére átvesznek az új bíróságokra.
Fidesz: a magyar demokrácia 30 éves súlyos mulasztását pótolja a javaslat
Kovács Zoltán, a Fidesz vezérszónoka az előterjesztés parlamenti vitájában felidézte: 2010-ben az Orbán-kormány az állam megújítását tűzte ki célul, mert túlbürokratizált volt és nem működött hatékonyan, ezért szükség volt szervezeti átalakításokra és jogi lépésekre is. Megújult a közigazgatási szervezet, létrejöttek a járási hivatalok és a kormányablakok, most pedig az utolsó, de az egyik legfontosabb jogállami lépés van hátra: a közigazgatási bíróságok létrehozása – fejtette ki.
Emlékeztetett arra: állam túlhatalma feletti kontrollt megtestesítő önálló közigazgatási bíráskodást 70 évvel ezelőtt a kommunista diktatúra szüntette meg. Ezért úgy vélte: visszásak azok a gondolatok, amelyek a közigazgatási bíróságoktól féltik a demokráciát, hiszen ezt éppen a demokráciát tűzzel-vassal irtó rendszer bontotta le. A jogállamiságot elvből tagadó, a önkényuralmat bevezető kommunista rezsim 1949-ben felszámolta a közigazgatási bíróságot, „mi most, az Országgyűlés tagjai, közjogi hagyományaink előtti tisztelgésből, a modern, professzionális közigazgatási bíráskodás megteremtése jegyében, a több mint 70 ezelőtti történelmi államrend egyik igen fontos és teljes létjogosultsággal rendelkező közjogi vívmányát ismételten létrehozhatjuk” – fogalmazott.
Kijelentette: a magyarországi demokrácia 30 éves súlyos mulasztását pótolja az önálló közigazgatási bíróság létrehozásával.
A javaslattal kapcsolatos jogállami és alkotmányos aggályok eloszlatása érdekében hangsúlyozta: a javaslat miniszteriális igazgatási modellt vezet be európai uniós példák alapján, de a miniszter döntési jogköre erős korlátok közé van szorítva, kizárva a szubjektív döntések lehetőségét.
Hangsúlyozta, a közigazgatási bíró az egységes bírói kar tagja, jogállását az alaptörvényen túl elsősorban a bírók jogállásáról szóló törvény szabályozza.
A közigazgatási bíróságok bíráit a köztársasági elnök nevezi ki azon cselekvőképes, jogász végzettségű magyar állampolgárok közül, akik a feltételeknek megfelelnek – mondta.
Trócsányi László véleménye szerint a törvényjavaslat megteremti az esélyegyenlőséget a bírósági és nem bírósági pályázók között. Indokolt a jelenleginél sokkal szélesebb körben biztosítani – folytatta -, hogy a közigazgatási bíró – kérelmére – más állami szervnél beosztott bíróként közigazgatási tapasztalatot szerezzen.
Érték a bírói tapasztalat is – mondta, hozzátéve, kérelmére minden közigazgatási perben ítélkező bíró, bírósági titkár és a joggyakorlati idő legalább felét kitöltő fogalmazó a törvény erejénél fogva külön pályázat és válogatás nélkül átkerül a közigazgatási bíróságokra. A miniszternek ezzel kapcsolatban csak adminisztratív feladatai vannak – mutatott rá.
Trócsányi László megjegyezte,
majdnem biztos benne, hogy valamennyi közigazgatási bíró átkéri magát az új szervezetbe.
Szólt arról is, hogy a tanácselnököt a törvény hatálybalépésének napjától mindkét bírósági szervezetben pályázat nélkül tanácselnöknek kell kinevezni. Elmondta, a bírósági vezetők létszáma a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnése miatt csökkeni fog, az elnökök és helyetteseik, valamint a kollégiumvezetők és helyetteseik megbízatása megszűnik, de javadalmazásuk változatlan marad az eredeti megbízatásuk lejártának időpontjáig. A bírói testületek alapvetően véleményező, javaslattevő és konzultációs feladatokat látnak majd el, elsősorban a bírói életpályával, a bírák előmenetelével összefüggésben és a bíróságok működésének garanciális jellegű kérdéseiben, például személyi kérdések, ügyelosztási rend, költségvetési források biztosítása.
Létrejön az összbírói értekezlet, a közigazgatási bírói tanács és országos szinten az Országos Közigazgatási Bírói Tanács. A valamennyi közigazgatási bíróságot érintő ügyekben a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének lesznek jogkörei
– mondta.
Trócsányi László közölte, a miniszter igazgatási jogkörei kiterjednek a költségvetés közigazgatási bírósági fejezetére, a közigazgatási bírói pályázatokkal és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra, továbbá ezen bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására.
Kitért arra, hogy a miniszter személyi kérdésekben rendkívül korlátozottan dönthet, minden döntése nyilvánosság előtt zajlik.
Úgy összegzett, a közigazgatási bíróságok önálló igazgatásának modellje a bírói függetlenség és a hatalommegosztás elveinek tiszteletben tartásával olyan megoldásra törekszik, amellyel a miniszter a jelenlegi eszközeihez viszonyítva nagyobb mértékben tud a parlamentben felelősséget vállalni a közigazgatási bíróságok igazgatásáért.
Trócsányi László a törvény hatálybalépése előtti évet, 2019-et az átmenet évének nevezte. Ekkor választják meg a közigazgatási felsőbíróság elnökét, jövő év április 30-ig nyilatkozhatnak áthelyezésükről a bírók
– részletezte. Hozzátette: bírósági vezetői pályázatokat csak azután lehet elbírálni, miután felálltak a bírósági testületek, de rövid idejű vezetői kinevezésekre szükség lesz.
A szakminiszter szerint a tervezett bírósági szervezeti és közigazgatási eljárási változások miatt kétséges, hogy a szervezet kizárólag az átvett bírókkal működképes lesz. Ennek érdekében még a közigazgatási bírósági szervezetrendszer felállítása előtt 2019. június 15-ig a betöltetlen álláshelyek felére pályázatot írnak ki – mondta.
Hozzátette: a betöltetlen álláshelyek másik felére legkorábban 2020-ban írhatnak ki pályázatot.
A miniszter a Közigazgatási Felsőbíróság esztergomi székhelyét a város történelmi hagyományaival indokolta, és reményét fejezte ki, hogy a döntéssel segítik a város fejlődését.
Emlékeztetett arra,
közel harmincéves késéssel állítják most fel a csaknem hetven éve, a kommunista rezsim által megszüntetett önálló közigazgatási bírósági rendszert.
Jelezte azt is, a tagállamok többségében külön bíróságok ítélkeznek közigazgatási ügyekben.
A miniszter rögzítette, harminc éve elkötelezett a téma iránt, kandidátusi értekezése is erről szól, és elmondta, a javaslat előkészítését óriási munka előzte meg, kiemelkedő tudású és hitelességű jogászok vettek részt a kodifikációt előkészítő szakértői bizottságban.
Trócsányi László beszámolt arról is, hogy a javaslatról kikérte a Velencei Bizottság véleményét is és „nyugodt szívvel” áll a kritika elé, mert széles körű nemzetközi jogösszehasonlítást végeztek a törvényjavaslat megalkotása előtt és a legjobb gyakorlatok átvételére törekedtek.
Ellenzéki pártok bírálták, a KDNP viszont a jogállam ünnepének nevezte a közigazgatási bíróságok helyreállításáról szóló kormányzati javaslatot az előterjesztés szerdai parlamenti vitájában.
KDNP: a közigazgatási bíráskodás helyreállítása a jogállam ünnepe
Vejkey Imre (KDNP) kijelentette: nagy jelentőségű törvényjavaslatról van szó. Szerinte a „szirénhangok” valótlanul állítják, hogy a harmadik hatalmi ágazatot veszélyeztetné a kormány a közigazgatási bíróságok visszaállításával. Ezek a hangok riogatnak, mert nem ismerik el, hogy az 1949 előtti közigazgatási bíráskodás helyreállítása valójában a jogállam ünnepe – fogalmazott, emlékeztetve, hogy a kommunista diktatúra számolta fel a közigazgatási bíróságot.
Hamisaknak nevezte azokat a híreket, amelyek szerint a közigazgatási bíráskodás bevezetése a Fidesz-KDNP trójai falova lenne.
Valójában arról van szó, hogy a speciális szaktudást igénylő közigazgatási ügyekben az önálló közigazgatási bírói kar ítélkezzen – mondta a kereszténydemokrata politikus.
A javasolt rendszer – a Kúriáéval azonos besorolású – közigazgatási felsőbíróságból és nyolc közigazgatási törvényszékből állna – ismertette, hozzáfűzve, hogy bizonyos ügyekben már első fokon a felsőbíróság járna el.
Vejkey Imre úgy összegzett: fontos a magyar történelmi hagyományokon nyugvó közigazgatási bíráskodás helyreállítása.
Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka aggályait fogalmazta meg a törvényjavaslattal kapcsolatban, mert szerinte az elmúlt nyolc év gyakorlata azt mutatja, hogy a bírósági rendszerben meglévő kiskapukat a kormány és az OBH elnöke kihasználta, ezért ebben a törvényjavaslatban is azt keresik, hogy, melyek azok a rendelkezések, amelyekkel a kabinet visszaélhet, illetve, hogy lesz-e olyan erő, hatalom, amely ezt ellenőrizheti.
A jobbikos képviselő nem vonta kétségbe Trócsányi László igazságügyi miniszter jó szándékát, de arra figyelmeztette: lehet, hogy, ha nem megfelelően hajtja végre a politikai utasításokat, akkor leválthatják egy olyan kinevezettre, aki a törvényjavaslatban biztosított jogkörökkel vissza fog élni.
Nem ért egyet a javaslat indoklásában szereplő kitétellel, miszerint a miniszter politikai felelősséget vállal a bíróságok jó működése felett, mert szerinte ez beavatkozást is jelent a bíráskodásba. Úgy vélte: Magyarországon a közérdek egyre inkább a „ner” érdeke felé tolódik el, ezért nem helyes, hogy a jogszabály szerint a közigazgatási bírák munkájuk során „nem tévesztik szem elől a közérdeket”.
Bírálta azt is, hogy a bírói tanácsok önigazgatásában a kinevezési jogok esetében kontrollmechanizmus lép életbe, mintha gyámság alá helyeznék őket. Nem értett egyet azzal, hogy a javaslat szerint úgy lehet valaki közigazgatási törvényszéki elnök, hogy soha nem volt bíró, hanem egy kormányhivatalnál jogi előadóként dolgozott 5 évet.
Kritikával illette azt is, hogy a Kúria és a Közigazgatási Felsőbíróság eltérő döntése esetén, egy szuperjogegységi eljárást fognak indítani. Úgy vélte: a kormányoldalnak a jelenlegi gyakorlattal csak az a baja, hogy születhetnek olyan ítéletek, amelyek a NER ellen hatnak, most viszont lesz egy olyan másik bíróság, amelynek vezetője végrehajtja a politikai utasításokat, de végső soron a miniszter is be tud majd avatkozni, és a közigazgatási bíróság elnökén is túl tud lépni.
A szintén jobbikos Varga-Damm Andrea szerint semmilyen szakmai indoka nincs az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtésének. Egy múltba révedő, archaikus modellként beszélt az önálló közigazgatási bíráskodásról, ami szerinte „a III. Richárdban jól mutatna”. Hozzátette: a jelenlegi közigazgatási bíráskodással nincs probléma, ha a javaslatnak van időszerűsége, akkor talán az, hogy a kormánypártok be szeretnék betonozni a hatalmukat.
Szólt arról is, hogy nem lenne Patyi András helyében, akiről azt mondják, hogy a közigazgatási bíróság vezetője lesz. Nekem, ha ilyen ajánlattal előállnának, azt mondanám, ne nézzenek bábunak, bohócnak meg pláne – közölte, azzal indokolva, alig lesz jogköre az elnöknek valamiben dönteni.
Varga-Damm Andrea azt valószínűsítette, hogy igen csekély számú bíró akar majd az új szervezetben dolgozni, mert annak kinevezési, minősítési rendszere rosszabb, kedvezőtlenebb, mint amiben most vannak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új bírósági rendszerben létrehozandó regionális törvényszékek nehezen lesznek elérhetők mind az állampolgárok, mint az ott dolgozók számára.
A jobbikos képviselő attól tart, hogy ha a közigazgatási bíróságokról szóló jogszabály átmegy az Európai Unió rendszerén, és a Velencei Bizottság is rendben találja, akkor a kormány az általános bírósági rendszert is erre a mintára alakítja át.
Varga László (MSZP) azt mondta: az lesz bíró az új rendszerben, akit az igazságügyi miniszter akar, mégpedig addig, ameddig akarja. Szerinte ebből az következhet, hogy a mindenkori igazságügyi miniszter nagyon erősen befolyásolhatja az egyes ügyekben a döntéseket, ráadásul a tárcavezető szinte szabadon határozhat a közigazgatási bírósági költségvetésről is.
A bírósági szervezetrendszert teljesen átpolitizálja a javaslat – jelentette ki, hozzátéve: a politikai akarat érvényesítése iránti igény a személyi kérdésekben a legerősebb. Ugyanis a személyi ügyekért egy olyan kilenc tagú grémium felelhet – magyarázta -, amelynek négy nem bíró tagja lehet, ami alapjaiban áshatja alá a tisztességes eljárás követelményét.
Ugyanakkor a legnagyobb veszélyt a jogállamiságra a bírói kinevezéssel kapcsolatos miniszteri jogok jelentik – mondta a szocialista képviselő, úgy értékelve, hogy a miniszteri hatalom kiterjed az összes közigazgatási bíróra.
A bírói függetlenségének, a bírák törvényhez kötöttségének és a jogállamiságnak az elve is sérül az előterjesztéssel, a közigazgatási bírák inkább a politikának, nem pedig a jognak lesznek alárendelve – jelentette ki.
Varga László összegzése szerint a kormányoldalnak fontos, hogy a kényes ügyeket – például a gyülekezési, közbeszerzési kérdéseket – kezelni tudja, ezért kerülnek ezek a közigazgatási bíróságokhoz.
Arató Gergely (DK) szerint a törvényjavaslat fő célja, hogy az állam számára fontos, kínos ügyeket kivonja a független bíráskodás hatálya alól, és egy „pártbíróság” hatáskörébe utalja őket.
Úgy fogalmazott: ez a javaslat védtelenné teszi a polgárt az állammal szemben, kiszolgáltatottá teszi a jogot a politikával szemben.
Véleménye szerint csupa olyan ügyek kerülnek a közigazgatási bírósági rendszerhez – például választási, gyülekezési jogi, valamint közérdekű adatokkal kapcsolatos ügyek -, amelyekben az elmúlt években „a jog megfékezte a Fideszt”.
Az előterjesztést elfogadhatatlannak, jogsértőnek nevezte a DK-s politikus, az szerinte kizárólag a kormány érdekét szolgálja, ráadásul minden érdemi kérdésben az igazságügyi miniszter dönthet majd.
Kifogásolta továbbá, hogy „bárkivel fel lehet tölteni ezt a bíróságot, aki az államigazgatásból jön”.
Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, a kormány a „túlhatalmának” további erősítését akarja elérni a törvényjavaslattal.
A közigazgatási bíráskodásnak valóban volt történeti előzménye, és úgy valóban indokolt lenne bevezetni, ha a deklarált célokat szolgálná. Ám olyan formában nem lehet visszaállítani, mint az az előterjesztésben szerepel, így ugyanis a kormányzati befolyásolás növelésére és a bírósági függetlenség csorbítására alkalmas – mondta az LMP-s képviselő.
Aggodalmát fejezte ki a tervezett miniszteri igazgatási gyakorlat miatt, valamint amiatt is, hogy szerinte nincsenek garanciális elemek az indítványban. Problémának nevezte továbbá a regionális leosztást.
Összegzése szerint a kezdeményezés nem lenne elvetendő, de a javaslat ebben a formájában nem támogatható.
Államtitkári zárszó
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára – megköszönve a felszólalóknak a vitában való részvételt – szakmai válaszokat ígért a benyújtandó módosító javaslatokra.
A vitában elhangzottakra reagálva jelezte: Trócsányi László nemcsak ügyvéd volt, hanem egyetemi tanár is, és több évtizedre visszamenőleg foglalkozik a közigazgatási bíróság témájával. Azokkal a kritikákkal kapcsolatban, hogy a javaslat nem felel meg a jogállami kritériumoknak, az államtitkár jelezte: még a törvény hatályba lépése előtt beérkezhet a Velencei Bizottság állásfoglalása.
A kinevezési gyakorlatot érintő kritikákkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírósági szervezet ajánlja azokat, akiket a miniszter felterjeszt kinevezésre a köztársasági elnöknek.
Azokra az ellenzéki kijelentésekre, miszerint „Fidesz-bíróságok” jönnek létre, az államtitkár úgy reagált: Magyarországon a bírák nem lehetnek párttagok, szemben például Németországgal, ahol ez megengedett.
Jobbikos kritikákra válaszolva elmondta: mire hatályba lép a törvény, addigra az infrastrukturális feltételek is a rendelkezésre fognak állni az új szervezet számára.