– Hazánk történelmében sorsdöntő időszakról beszélhetünk Trócsányi László 2010-2014 közötti párizsi nagykövetsége idején,
ugyanis míg nyolc évvel ezelőtt a szakadék szélén álltunk gazdasági értelemben, Magyarország ma nem a probléma, hanem – a visegrádi országokkal együtt – a megoldás része Európában
– jelentette ki Szijjártó Péter, külgazdasági- és külügyminiszter a jelenleg az igazságügyi miniszteri posztot betöltő szerző Párizsi napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt 2010 július – 2014 június címet viselő könyvének csütörtöki bemutatóján.
A külügyi tárca vezetője hozzátette: bár az említett ciklusban a rendszerváltás óta a legtöbb nemzetközi támadással és méltatlan kritikával kellett szembenéznie hazánknak, továbbá az ország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerének minősülő Franciaországgal sem volt teljesen felhőtlen a viszony, azzal, hogy Trócsányi László az Európai Unió egyik zászlóshajójában képes volt megvédeni az új magyar alaptörvényt, nagymértékben hozzájárult a kormányzat sikerességéhez.
– Európában a közösségi identitások tekintetében nem ugyanolyan szögből és súllyal látjuk a dolgokat, például kontinensünknek ezen a felén meggyőződésünk, hogy a nemzeti identitás a legfontosabb, ez tükröződik nyelvünkben, történelmünkben, irodalmunkban, de elfogadjuk a különféle értelmezéseket, mert úgy gondoljuk, hogy Európa identitás nélkül nem létezik, annak hiányában nincsen sikeres gazdasági, vagy kulturális integráció
– fejtette ki a rendezvényen Martonyi János, korábbi külügyminiszter.
Szavai szerint, ha azt keressük, ami összeköt minket, nem pedig azt ami elválaszt, meglátjuk, hogy nem is állunk olyan rosszul.
Trócsányi László Rákóczi Péter újságíróval beszélgetve elmondta:
2010 egy új, dinamikus korszakot hozott a magyar külpolitikában a második Orbán kabinetet megelőző nyolc évig tartó stagnálás után.
– Minden kezdet meghatározó, ezért a párizsi nagyköveti szolgálatom elejétől kezdve nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy valós párbeszéd jöjjön létre, hogy világosan el tudjuk mondani, hogy kik vagyunk és mit képviselünk.
Ez nem volt egyszerű, mert a dialógus csak erős felek között működik hatékonyan, és míg a magyar kormányzat rendelkezett a kellő stabilitással, a francia vezetést belső harcok osztották meg
– számolt be róla a könyv szerzője, hozzátéve: erős Európa csak erős nemzetállamokkal jöhet létre.
A könyvbemutatón köszöntőt mondott Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete, valamint Barthel-Rúzsa Zsolt, a kötetet kiadó Századvég Alapítvány elnöke is.