A korábban még csak trendinek mondott egészségtudatosság valódi trenddé kezd válni, egyre többen és többször figyelnek a testsúlyukra és arra, hogy mit esznek – derül ki a GfK legfrissebb, az étkezési szokásokat kutató tanulmányából. A kutatóintézet 1989 óta rendszeresen elemzi a területet, és látszik, hogy 25 év alatt megfeleződött azok aránya, akik soha nem figyelnek arra, mit esznek. Csillag-Vella Rita, a GfK cégvezetője szerint az adatokból kitűnik, hogy az általános étkezési gyakorlatba átment az inkább többször keveset elve, egyre többen fordulnak az egészséges élelmiszerek, így a zöldségek és a gyümölcsök, a teljes értékű gabonák, a halak felé, valamint bekerült a köztudatba az is, hogy fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel.
Mindeközben kevesebb édesség fogy: tíz százalékkal mérséklődött a csokifüggők aránya,18 százalékkal kevesebben esznek naponta, hetente vagy hetente többször tortát és süteményt, és 15 százalékkal csökkent az édes kekszeket és rágcsálnivalókat ugyanilyen rendszerességgel fogyasztók aránya. Megváltozott az egyes kenyértípusok iránti kereslet is: rozskenyérből 66 százalékkal, míg teljes kiőrlésű kenyérből 94 százalékkal vásároltak többet 2016-ban, mint 2007-ben.
A hozzáértők szerint persze mindezen azért sem kell csodálkozni, mert a táplálkozás életünk egyik dinamikusan változó területe, ahol szinte naponta jelenik meg egy-egy új irányzat vagy új élelmiszer. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének egyik legutóbbi hírlevele a legnagyobb nemzetközi piackutató ügynökség, a Mintel listája nyomán ír a 2016-ban jelen lévő globális fogyasztói trendekről. Ezek közé tartozik, hogy egyre nagyobb az igény a természetes, kevésbé feldolgozott, teljes értékű élelmiszerek iránt, míg a mesterséges anyagok mindinkább „közellenségekké” válnak. Terjednek a „mentes” élelmiszerek – példa erre a trendre a laktóz- és gluténmentes termékek szélesedő köre, és egyre többen tartják fontosnak, hogy bio- vagy ökológiai gazdaságból származó alapanyagokat, ételeket vásároljanak.
Ennek alapja a fenntartható táplálkozás, amelynek a lényege röviden, hogy az emberiség minimális mértékben zsákmányolja ki, szennyezze a bolygót, miközben a saját élelmezéséről gondoskodik. Ehhez több növényi eredetű táplálékot, kevesebb húst, zsírt, cukrot és sót kellene fogyasztani, és mindinkább arra törekedni, hogy minimális mennyiségű élelmiszer kerüljön a szemétbe. Vagyis jó hír, hogy a kalóriabevitel csökkentésével nemcsak az egészségünknek tehetünk jót, de a természeti erőforrások megkíméléséhez is hozzájárulhatunk.