– A madarak gyakran fészkelnek kéményekre, villanyoszlopokra, kis-, közép- és nagyfeszültségű vezetékek közelébe, valamint ereszek alá, ami veszélyt jelenthet az állatokra – hívta fel a figyelmet lapunknak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője. Hozzátette: számos olyan lehetőség van, amivel mi, emberek segíthetünk a madaraknak.
A legjobb megoldás a földkábel használata lenne, de mivel ez rendkívül költséges, ezért sok helyen nincs lehetőség a telepítésére. Ki lehet helyezni például gólyafészek-magasító állványt, ezt kéményre vagy villanyoszlopra is fel lehet szerelni, és ezzel másfél méterre kerül a fészek a kéménynyílástól vagy a vezetékektől.
További lehetőség a műfészkek kihelyezése, amiben nagy szerepet vállal a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir).
A cég által elhelyezett, fémből készült és félig nyitott műfészkekből csaknem négyszáz található az ország területén. Veszely Viktor, a cég átviteli igazgatója elmondta: ma Magyarországot csaknem négyezer kilométer hosszúságú távvezeték szeli át, amelyek közelébe előszeretettel fészkelnek hollók és varjak. Ezek elhagyott fészkeit később szívesen foglalják el a kerecsensólymok és a vércsék.
A Mavir munkatársai a természetőrökkel május végén közösen gyűrűztek meg négy kerecsensólyom-fiókát, amelyek műfészekben keltek ki.
– A négy fióka közül három tojó, ez jól látszik a lábuk nagyságából. A hímeké jóval kisebb – avatta be lapunkat a részletekbe Vincze Tibor, a Duna–Ipoly Nemzeti Park munkatársa, miközben a fiókákra felhelyezték az egyedi azonosítókat. A fokozottan védett madarak életet fontos kiemelten figyelni a szakembereknek, hiszen a megfelelő nyomkövetés életmentő is lehet.
– A szerkezetek elkészítése alig néhány tízezer forintba kerül, a telepítése már drágább, de ezeket a költségeket is mi álljuk – erről már Bíró György, a Mavir környezetvédelmi főmunkatársa tájékoztatta a Magyar Időket, majd hozzátette: a faj több szempontból is veszélyeztetett, a feketepiacon különösen nagy a kereslet a madarak iránt, amelyek eszmei értéke elérheti az egymillió forintot.
Ráadásul a kerecsenek majdnem hatvan százaléka már az első évben elpusztul, mivel kezdetben még nem tudnak jól repülni. A kihelyezett műfészkek azonban nemcsak az élővilág számára fontosak, hanem az emberek életét is megkönnyítik. A speciális szerkezeteknek köszönhetően elkerülhetők a balesetek, így az energiaellátás sem kerül veszélybe.
– A fészkek közül tizennyolc kamerával van felszerelve, hogy a szakemberek nyomon követhessék a veszélyeztetett ragadozó madarak életét. Egyet a civilek is elérhetnek, ők is figyelhetik a fészeklakók mindennapjait – magyarázta Bíró.
A kerecsensólyom fontos szimbóluma is hazánknak, hiszen ősidők óta kiemelkedő szerepet játszik a magyarok hitvilágában. Bizonyos feltételezések szerint ugyanis a mondai turulmadár az élővilágban nagy testű ragadozóként azonosítható be. Régészeti leletek alapján kijelenthető, hogy leginkább a kerecsensólyom lehet a legendás madarunk.
– Így nemcsak a sólymokat, nemcsak az emberek energiaellátását, hanem egyben a szimbólumot is védjük – hangsúlyozza Bíró a műfészkek fontosságának okait.