Lényeges változás azonban, hogy az októberben mért 52-ről 56 százalékra nőtt azok aránya, akik állításuk szerint egy közeljövőben rendezendő választáson biztosan elmennének szavazni. Ez az arány néhány százalékponttal meghaladja az előző három választási ciklus azonos időszakában mért értékeket.
Ugyanakkor megosztott a lakosság abban a kérdésben, hogy mit tartana ildomosabbnak a választások után: a válaszadók 47 százaléka kormányváltást szeretne, míg 46 százalékuk az Orbán-kormány maradására szavazott a felmérésben.
Végül, de nem utolsósorban: a válaszadók 49 százaléka értékelte jónak a kormány eddigi munkáját, és 43-ról 47 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint az országban jó irányba mennek a dolgok. A borúlátók aránya 48 százalékra mérséklődött.
Érdemes mindezt összevetni a Republikon legutóbbi felmérésével, amiről a hét elején adtunk hírt. E szerint míg 2017 májusában a Fidesz–KDNP 45 százalékon állt a pártválasztók körében, addig az októberi rekordmagas, 54 százalékos támogatottságot most még három százalékponttal növelni is tudták a kormánypártok, amelyek így 57 százalékon állnak.
Ismertetésük szerint a Jobbik két százalékpontot veszítve 13 százalékra esett, ennél alacsonyabb támogatottságot még nem mért náluk 2017-ben a Republikon. Az adatok alapján az MSZP stagnál, a szeptemberi 11 százalékos mélypontot októberre fel tudta tornázni 12 százalékra, ám novemberre újra visszaesett erre a szintre.
Mindebből logikusan következik, hogy miután a Fidesszel nem lehet felvenni a versenyt, az ellenzéki pártoknak – jobb híján – egymással kell megküzdeniük. Egyelőre úgy tűnik, hogy az MSZP és a Jobbik elmúlt hónapokbeli zuhanásából nem az LMP és a DK profitál, nem hozzájuk pártoltak át a kiábrándult ellenzéki szavazók, hanem a Fideszhez.