Szinte kizárólag közpénzből működik a Nagy Imre Alapítvány, amelynek tevékenységét az elmúlt években rendre 45 millió forintot meghaladó összeggel támogatta a Magyar Tudományos Akadémia. A szervezet pénzügyi beszámolói szerint forrásait maradéktalanul kimeríti, sőt egyre nagyobb veszteséget termel: a tavalyi beszámolóban a hiány megközelítette a négymillió forintot. A működésére vonatkozóan nem túlságosan informatív a szervezet honlapja. A „kötelező” évfordulós megemlékezéseken és néhány előadáson kívül nem sok minden szerepel rajta, a kiadványok között pedig – nem számítva Rainer M. János idén bemutatott Nagy Imre életrajzát – egy 2013-as kiadvány a legfrissebb.
Az alapítvány a balliberális értelmiség egyik gyűjtőhelye. A kuratórium elnöke Kende Péter szociológus, aki a Szabad Népnél, a kommunista pártlapnál kezdte újságírói pályáját, e minőségében 1949-től 1954-ig szolgálta a Rákosi-rendszert, majd félreállították, az 1956-os forradalom után Franciaországba költözött. Népszerű baloldali megmondóember, olyan megállapításokkal, mint hogy a határon túli magyarságnak nem lett volna szabad megadni az állampolgárságot, a szavazati jogot, „hiszen nem adóznak Magyarországon”. Nagy-Magyarországról úgy vélekedik, hogy az sosem létezett, a Fideszt pedig – sok egyéb mellett – „kereszténysége, magyarkodása” miatt kárhoztatja.
A kuratórium tagja Kende egykori szabad népes kollégája, Méray Tibor. Szintén emigráns, és szintén azt vallja, hogy a külhoni magyarságnak „nincs joga”, hogy az életünkbe „beleszóljon”, ugyanakkor határozott véleménye van a magyar közállapotokról: „a szegények még szegényebbek lettek, és a könnyű pénzszerzés ügyeskedői pöfetegen hivalkodhatnak”.
A szervezet vezetői közé tartozik továbbá Pótó János és Rainer M. János, mindketten történészek. Nehéz olyan ügyet találni az elmúlt évekből, amely elnyerte volna a tetszésüket – vagy megfelelt volna az ízlésüknek, értékítéletüknek. Pótó kritizálta a Kossuth tér felújítását, a megszállási emlékművet, míg Rainer például az ’56-os emlékév elleni támadásokból vette ki a részét – miközben az 1956-os Intézettel több mint tízmillió forintot kapott az évfordulóhoz kapcsolódó pályázaton.
A kormányt Orbán-rezsimként emlegeti, s bár nem ért egyet azokkal a balliberális szólamokkal, amelyek szerint a Fidesz–KDNP a Kádár-kort hozta vissza, meggyőződése, hogy a „két rendszer működtetésének módjában viszont már lehetnek és vannak is lényeges hasonlóságok”.
A kuratórium tagja még Rajk László, volt SZDSZ-es ügyvivő, Baráth Magdolna, egykori MSZP-s országgyűlési képviselő és az MSZMP pártarchívumából, a szocialisták által kétszer is az országos levéltár élére emelt Gecsényi Lajos – a sor nem teljes.