– A Nemzeti alaptanterv általános bevezetője inkább modern pedagógia jellegű dokumentum, semmint nemzeti karakterű, tehát ezen lehetne még változtatni, de egyesületünk alapvetően egyetért a történelemtantárgyról leírtakkal – mondta lapunknak Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke az új NAT tervezete kapcsán.
Hozzátette: a történelem esetében óraszámcsökkenés nem történt, viszont tananyagcsökkentés igen, ami leginkább arról szól, hogy a gyerekek leterheltsége csökkenjen, méghozzá úgy, hogy közben megszerezzék azt a minimális tudást, amely az alapműveltséghez szükséges.
Kérdésünkre, hogy korainak tartják-e a NAT 2019. szeptemberi bevezetését, Nánay Mihály elmondta: célszerű lenne megfontolni az egy évvel későbbi indulást, hogy a társadalmi vita javaslatait figyelembe vevő NAT és a kerettantervek elkészítéséhez legyen elegendő idő. – Arról már nem is beszélve, hogy az új NAT-ban leírtakhoz igazodó új megközelítéseket tartalmazó tankönyvek elkészítéséhez is legalább egy évre van szükség – tette hozzá az elnök.
Nánay ismertetése szerint egy elektronikus kérdőívben kérdezték a történelemtanárokat arról, mit gondolnak az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről. – Kaptunk annyi választ, ami már felér egy reprezentatív kutatással – hangsúlyozta. Megjegyezte: nemrég egy szakmai fórumon is vitát rendeztek a témáról. Mint mondta, már első ránézésre látszik, hogy meglehetősen modern terminológiával és korszerű pedagógiai elvek alapján íródott.
– A történelemoktatás terén jelenleg a legégetőbb probléma a tananyag zsúfoltsága, ezen kétségkívül változtat az új NAT tervezete. Számos, főleg egyetemes történelmi téma került ki az új NAT-ból, ami korábban része volt a tantervnek. A tervezet úgy fogalmaz, hogy feladta az egyetemes történelem tanítása során a totális kronológia elvét. Tehát a korszakokat meghatározó csomóponti események, jelenségek kerülnek csak elő, de például az országtörténetek nem – fejtegette Nánay Mihály.
Arról is szólt, hogy ezzel együtt jár a tanári szabadság növekedése, mert például általános iskolában 18 témát írnak elő, amelyek 2-3 óra alatt feldolgozhatók, így marad húszszázaléknyi vagy még annál is több idő, amelyet a tanár szabadon kitölthet.
– Eddig az volt a gyakorlat, hogy leadtunk egy tananyagot, majd jött a következő, most végre megvalósulhat a jelenségalapú oktatás. Ez azt jelenti, hogy lesz idő arra, hogy ha a diákok megtanulnak valamit elméletben, akkor a következő órán például egy filmrészletet látva fel tudják fedezni a megtanult jelenséget az alkotásban – magyarázta az elnök.
Nagyon fontosnak tartják, hogy spirális tananyagelrendezés valósult meg. Nánay elmondása szerint a témában tartott fórumon ezzel a többség egyetértett, mármint hogy nem igazán szerencsés a jelenleg hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban működő lineáris történelemoktatás. – Nem hatékony például az, hogy a diákok tizenkettedikes korukban találkoznak először a modern korral – emelte ki az elnök.
Az egyesületük kutatásából is kiderült, hogy népszerű az új, kétszer négy éves bontás, mert bár most is kétszer kerül elő minden korszak, de az új verzióban teljesen más szemszögből. – Általános iskola felső tagozatában – a diákok életkorbéli sajátosságaihoz igazodva, mert egy ötödikes gyereknek nem absztrakt még a gondolkodása – inkább életmódtörténeti, valamint személyiség-központú, portréjellegű anyagrészek lettek. Ilyen például, amikor Árpád vezér portréján keresztül kell majd bemutatni a korabeli viszonyokat és a honfoglalást – magyarázta a szakember.
Elmondása szerint a középiskolába kerültek a társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális folyamatokat, elvontabb témákat megjelenítő témakörök. Nánay hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen az új témakörökhöz igazodó tankönyvek megírása, feladatbankok létrehozása, illetve akár néhány órás módszertani továbbképzés.
Nánay Mihály elmondta: ha a magyar nemzettudat megalapozása szempontjából nézzük, akkor a felsorolt témák tekintetében tartalmilag nincs kivetnivaló az új Nemzeti alaptanterv történelmet érintő részeiben. De azt is hozzátette, hogy tartalmi kérdésekben azért nehéz nyilatkozni, mert bár a felsorolt témák megfelelőek, viszont hogy mi van mögöttük, az a kerettantervekből derül majd ki.
– Az lehet vita tárgya, hogy a NAT bevezetője milyen szóhasználattal él, mindenesetre azt gondolom, hogy ez elméletileg fontos csak, mert nem láttam még kollégát, aki NAT-bevezetőt olvasott volna, sokkal inkább kerettantervet és tankönyvet – fejtegette az elnök, aki kérdésre válaszolva hozzátette, hogy elképzelhetőnek tartják alapvető tartalmi kérdések részletezésének beemelését az új Nemzeti alaptantervbe abban az esetben, ha végül kétszintű tantervi szabályozás születne.