Munkavédelmi ruházatok, kesztyűk és cipők – csak néhány termék, amelyek a fogvatartottak bevonásával készülnek az Ipoly Cipőgyárban Balassagyarmaton. A cég 1994 óta százszázalékos állami tulajdonú gazdasági társaság, amely szimbiózisban működik a Balassagyarmati Fegyház és Börtönnel, s a kezdetektől fogva az az elsődleges feladata, hogy munkát adjon a fogvatartottaknak, akik közül több mint háromszázan dolgoznak itt.
– Az elérhető egyik legmodernebb technológiával felszerelt cipőgyárban évente közel ötvenezer pár lábbeli készül itt az elítéltek bevonásával; az intézeti igények mellett ez az üzem közösen látja el a katasztrófavédelem és a rendőrség munkatársait is lábbelivel, sőt a civil piacon is képviselteti magát saját márkájával – mondta lapunknak Makula György, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának kommunikációs vezetője.
A rabok kötelező foglalkoztatása a reintegráció egyik legfontosabb eszköze, így a közérdek része is egyben: hozzásegíti őket a munkakultúra elsajátításához, az értékteremtés lehetőségéhez, az önbecsülés és a felelősségérzet növekedéséhez. A büntetés-végrehajtás (bv.) adatai szerint a munkára kötelezhető elítéltek átlaglétszáma több mint tízezer fő, akik részt vesznek a börtönök fenntartásában és önfenntartásában is.
Az intézeteken belül a konyhákban, a mosodákban dolgoznak, karbantartási és felújítási munkákat végeznek, takarítják a körleteiket, az intézményt és annak környékét is; a bv. gazdasági társaságainál pedig termelő tevékenységet folytatnak. Akik dolgoznak, fizetést is kapnak, amelyből levonják az őket érintő különböző kártérítéseket és az ellátásukkal járó költségeket is.
– Közel 1500 fogvatartottat foglalkoztatunk naponta külső helyszínen, az őrzésük, ellenőrzésük jelentős feladat. Természetesen külső munkát kizárólag olyan rabok végezhetnek, akik kisebb súlyú bűncselekmény miatt töltik a büntetésüket, ezzel együtt világszerte jelentős az érdeklődés az önellátási és a foglalkoztatási programjaik iránt. Az elmúlt két évben, többek között az albán, a grúz, a lengyel, a román, sőt még a kínai büntetés-végrehajtási szervezet szakmai delegációja is ellátogatott hozzánk – fogalmazott Makula György.
Szavai szerint országszerte megtalálhatók azok a társaságok, amelyek elítélteknek adnak munkát: a Bufa Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-nél irodai bútorok, öltözőszekrények és heverők készülnek, de lehetőséget biztosítanak olyan bérmunkák elvégzésére is, mint villanyórabontás, az elektromos reklámtáblák szerelése, illetve anatómiai szemléltető eszközök összeállítása, amelyeket iskolák, egészségügyi létesítmények használnak fel – sorolta Makula György.
Ismertetése szerint az ipari társaságok mellett a mezőgazdasági szektorokban is több ezer elítélt dolgozik, akik tavaly összesen tízmillió darab pékárut készítettek, 448 tonna sertéshúst, 239 tonna csirkehúst és 32 tonna burgonyát termeltek meg.
Több száz elítéltet foglalkoztat, és közel tízezer hektárnyi földön gazdálkodik például az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft., ahol a gabonatermesztés mellett több száz mangalicát, valamint több ezer baromfit és juhot is gondoznak. Az elítéltek végzik az állatok teljes körű gondozását, takarítását, takarmányozását, valamint a lovak tenyésztésével kapcsolatos teendőket, s a gazdaság ellátja a börtönöket előhűtött és mélyhűtött baromfihússal is.
Az Annamajori Kft.-ben három műszakban több mint száz elítélt dolgozik naponta. Az itt található legmodernebb kemencékben legalább 150-féle pékárut készítenek. A termékekkel nemcsak a bv.-intézeteket látják el, hanem kórházak, iskolák, óvodák részére is sütnek. A társaságnak ezenfelül két állattartó telepe van, amelyeken tejtermelő teheneket, illetve sertéseket szaporítanak, racka juhokat tenyésztenek, napos csibéket nevelnek, valamint méhészetet működtetnek.