A Kúria jogerős ítéletében a tizenegy éves börtönbüntetés kiszabása mellett végleg eltiltotta az orvosi pályától B. Krisztiánt. Az egykori kórházigazgató öt év alatt végig tagadta, hogy ő támadta volna meg 2013. március 12-én reggel – arcát eltakarva, bukósisakban – volt szeretőjét annak lakásában. A vádirat szerint a támadó nyakánál fogva hasra fektette áldozatát, végtagjait megkötözte, altatót, nyugtatót adott be neki injekcióban, majd levetkőztette, és a fürdőkádban a nő altestére lúgos anyagot öntött. Elvitte a nő iratait, laptopját, mobiltelefonját, bankkártyáját. Az asszony másod- és harmadfokú égési sérüléseket szenvedett, amelyek több korrekciós műtét után is maradandónak bizonyultak.
Az áldozat nem ismerte fel támadóját, nem tudta azonosítani benne B. Krisztiánt, s a korábbi ítéletek csak közvetett bizonyítékokat tartalmaztak a bűnössége kapcsán. A védelem szerint a megismételt másodfokon a bíróság ugyanazokat a hibákat követte el, mint korábban, így az ítélet megalapozatlan, ezért az orvos felmentését, illetve az ítéletek megsemmisítését és új elsőfokú eljárás elrendelését indítványozta. A Kúria azonban az új büntetőeljárásról szóló törvény szerint azt nem is vizsgálhatta, hogy bűnös-e a vádlott vagy sem, mivel a korábbi ítéletek egybehangzóan állapították meg az orvos bűnösségét. Így a legfőbb bírói testület a büntetés mértékéről határozhatott, és a vádhatóságnak a verdikt súlyosítására vonatkozó indítványát elfogadva a felső büntetési tételhez – 12 évhez – közeli elmarasztalásról döntött.
A Kúria szóbeli indoklásában súlyosbító körülményként értékelte, hogy a testi sértést előre kitervelten, aljas indokból, az áldozatnak feldolgozhatatlan lelki sérüléseket okozva, orvosi esküjét megszegve, orvosi tudását felhasználva követte el a vádlott, aki jelentős veszélyt jelent a társadalomra. Az egyetlen enyhítő körülmény az időmúlás volt. B. Krisztián az első táblabírósági döntés óta, mintegy másfél éve van előzetes letartóztatásban, amit a büntetés letöltésébe beszámítanak.
Várható, hogy az elítélt és védője az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel szerintük az új büntetőeljárási törvény sérti a védekezéshez való alkotmányos jogot.