Az MSZP múlt pénteken jelentette be: kezdeményezik, hogy a nemzetbiztonsági bizottsága hallgassa meg Orbán Viktor miniszterelnököt és Gyurcsány Ferenc DK-elnököt; miután a volt miniszterelnök azzal vádolta meg a jelenlegi kormányfőt, hogy az orosz állam titkos információkkal zsarolja őt.
Az ülésen jelen lévő szolgálatok vezetői azt a tájékoztatást adták, hogy 1990 óta hivatalban lévő magyar miniszterelnökkel kapcsolatban a nemzeti szuverenitást érintő biztonsági kockázat nem merült fel – mondta a bizottság elnöke.
A meghívásra a Fidesz közleményben úgy reagált, hogy az MSZP és Gyurcsány rendezze a belső háborúit egymás között.
A testület szocialista elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy sem a kormányfő, sem Gyurcsány Ferenc nem jelent meg a testület ülésén.
A fideszes Németh Szilárd úgy vélekedett: a Gyurcsány Ferenc által elkezdett ügy nem a nemzetbiztonsági bizottságra tartozik, hanem „orvosi eset”.
A bizottság jobbikos tagja úgy véli Gyurcsány Ferenc „hazudott vagy szélhámoskodott”. Mirkóczki Ádám felvetette: ha Gyurcsány Ferenc valóban rendelkezik terhelő információval, akkor hivatali ideje alatt, vagy azóta képviselőként mire várt, s vár jelenleg is.
Az LMP-s Szél Bernadett felszólította Gyurcsány Ferencet, ha valóban vannak bizonyítékai, azt az egész bizottság előtt mutassa be.
Az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban való magyar szerepvállalás is téma volt
A nemzetbiztonsági bizottság másik fontos napirendi pontja a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni nemzetközi koalícióban való magyar szerepvállalásáról szóló javaslat volt. A Magyar Honvédség iraki missziójának meghosszabbításáról és létszámbővítéséről a nemzetbiztonsági bizottságban is folytatódott a plenáris ülésen, s a honvédelmi és rendészeti bizottságban kialakult vita.
Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke az ülés után kiemelte: Irak hivatalos kormányának felkérésére, ENSZ felhatalmazással indított nemzetközi koalícióban 60 ország vesz részt, s a misszió bővítése nem magyarországi elhatározás, a koalícióban résztvevő más országok is növelik valamilyen módon hozzájárulásukat.
A kormánypárti politikus azt mondta: a feladatbővítés, létszámbővítés nem jár nagyobb terrorkockázattal sem a kinti katonák, sem Magyarország belbiztonsága szempontjából.
Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke szerint viszont az Irakban szolgálatot teljesítő katonákra és Magyarország nemzetbiztonságára nézve is aránytalan kockázatot, s költségét tekintve is aránytalan terhet jelentene a misszió bővítése. Szél Bernadett azt mondta: az LMP akkor tartja támogathatónak a katonai szerepvállalást, ha a NATO égisze alatt megy a misszió.
A Magyar Honvédség iraki missziójának létszám és feladatbővítéséről, meghosszabbításáról április végén nyújtották be az Országgyűlésnek. A javaslat elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.