Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megkezdte az országgyűlési választáson indult jelöltek és pártok, így a Jobbik ellenőrzését, és egy éven belül, de legkésőbb jövő év áprilisáig nyilvánosságra hozza azt. A vizsgálat kiterjed a Magyar Közlönyben megjelent kampánybeszámolók megfelelőségének és megalapozottságának vizsgálatára is –– mondta az Állami Számvevőszék alelnöke Vitányi Istvánnak (Fidesz), aki az azonnali kérdések órájában arra volt kíváncsi, hová tűnt a Jobbik pénze.
Warvasovszky Tihamér hozzátette, az ÁSZ a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások elfogadását is ellenőrizni fogja, és a tiltott támogatások törvényi előírásának betartását is. Vitányi István a felszólalásában úgy fogalmazott, nem stimmel a Jobbik kampánybeszámolója, a párt politikusai pedig egyre nagyobb hazugságspirálba kerülnek magyarázkodásaikkal.
Lapunk a múlt héten írta meg, hogy a Jobbik nem tüntette fel kampánybeszámolójában az ÁSZ által kiszabott büntetésre összegyűjtött, majd kampánycélokra felhasznált százmillió forintot, viszont szerepel egy 84 millió forintos hitel, noha a párt vezetői állítják, 2017 óta nem kaptak banki kölcsönt.
A június 8-i Magyar Közlönyben Sneider Tamás pártelnök aláírásával megjelent kampánybeszámolóból az látszik: a Jobbik csaknem egymilliárd forintot költött el a 2018-as országgyűlési választás kampányában, ebből 720 millió forint volt az állami támogatás. Az egyéb források sorban összesen 275 millió forint szerepel, ebből mintegy 20,5 millió forint volt a választási célra kapott adományok összege.
Ezek szerint a Jobbik valamivel több mint húszmillió forint adományt számolt el a kampánybevételei, illetve kiadásai között, szemben a korábban bevallott több mint százmillió forinttal.
Sneider Tamás pártelnök, valamint Gyöngyösi Márton helyettes is beismerte, hogy az összegyűjtött adományokat nem az ÁSZ-bírság kifizetésére, hanem a választási kampányra fordították.
A Jobbik januárban szinte naponta jelentetett meg közleményeket az adománygyűjtéséről, ezek alapján csaknem hétezer adományozótól kaphattak összesen több mint százmillió forintot. Ha ezt valóban a választási kampányra fordították – ahogy a párt vezetői azt bevallották, majd több esetben állították –, akkor ennek az összegnek szerepelnie kellett volna a Jobbik által közzétett kampányelszámolásban.
Ezek után Sneider Tamás újabb ellentmondásba keveredett, amikor az RTL Híradónak adott interjúban arról beszélt, hogy a Jobbik több mint egy éve – állítása szerint 2017 tavasza óta – képtelen banki hitelhez jutni, ugyanis még a párt számlavezető bankja is visszautasította a hiteligényléseiket. Ennek ellenére a június 8-án közzétett kampánybeszámolóban szerepel egy 84 millió forintos tétel az egyéb források között, hitel címszó alatt.
A fenti, jelentős eltérések miatt felvetődik, hogy a párt kampánybeszámolója valótlan, ami olyan súlyos szabálytalanságokra utalhat, mint a tiltott kampányfinanszírozás.
A Jobbik különös magyarázattal próbálta cáfolni a pénzügyi eltéréseket. Közleményük szerint a beszámolóban a kampányidőszakban érkezett adományokat tüntette fel, ahogyan azt a törvény előírja. A kampányidőszakon kívüli adományok nem ebbe a kategóriába tartoznak.
Ezzel szemben a jogszabályok szerint a kampánybeszámolóban minden, a kampányra fordított kiadást fel kell tüntetni. Vagyis miután a Jobbik azt mondta, hogy kampányra költötte a 100 millió forintot, az kampánykiadásnak minősül.
Hasonlóan sántít a Jobbik magyarázkodása a 84 millió forintos hitellel. A párt szerint a kampánybeszámolóban szereplő hitelsoron szállítói hitel értendő, azonban ha valóban erről lett volna szó, azt szállítói kötelezettségként kellett volna beírniuk a beszámolóba, legalábbis a számviteli előírások szerint.