A közterület-felügyelő csak helyszíni jelenlét esetében bírságolhat, így vagy rögtön megállítja a szabálytalankodó járművezetőt, vagy olyan esetekben jár el, ahol nincs ott ugyan a sofőr, de a felügyelő a helyszínen állapítja meg a szabályszegést – mondta Pető György egy szombati háttérbeszélgetésen. A Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának (FÖRI) vezetője hozzátette: jellemzően ezek az esetek azok, ahol tilosban parkolásról, behajtási tilalom megsértéséről vagy a forgalmat egyéb módon akadályozó gépjárműről van szó.
Mint mondta, ha valakit csak a térfigyelő kamerák alapján büntettek meg közlekedési szabályszegésért és nem fizeti be a bírságot, a közterület-felügyelet közigazgatási hatósági eljárást kezdeményez a rendőrségnél. Szavai szerint egyéni megfontolás kérdése, hogy valaki befizeti-e az ilyenformán kiszabott bírságot, ám ha már befizette, elveszíti a jogorvoslat lehetőségét. Pető György emlékeztetett: a főváros forgalmi rendjének kialakítását a Budapest Közút Zrt. végzi, hogy hova, milyen KRESZ-tábla kerüljön. Megjegyezte: olyan eset tehát nem létezik, amikor azért helyeznek ki táblát, hogy utána büntessenek. Pető György arról is beszélt, hogy a kerületi önkormányzatok által létrehozott közterület-felügyeletek önálló jogállású szervek, amelyekre a FÖRI-nek nincs ráhatása. Az igazgató figyelmeztetett: a térfigyelő kamerák alapján kiszabott bírság nem keverendő össze a rendőrség által üzemeltetett Véda és egyéb kamerarendszerek felvételeivel, az azok alapján kiszabott bírság jogosságával.
Tarlós István múlt pénteki sajtótájékoztatóján foglalkozott azzal, hogy Budapest egyes helyein, ahol évtizedek óta megszokott forgalmi rend volt, új KRESZ-táblákat helyeztek el, és emiatt, a kamerák felvételei alapján, ötvenezer forintos bírságot szabnak ki a szabálytalan autósokra. A főpolgármester azt mondta: arra biztatja azokat, akik így jártak, hogy ne fizessék be a büntetést, vitassák azt, mivel a kamerafelvételek alapján a közterület-felügyelő nem jogosult büntetni. Közölte, kezdeményezi, hogy a helyzeten mihamarabb változtassanak. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályokban egyértelművé kell tenni a bírságolhatóságot, valamint a szabályszegés esetén felróható bírság mértékét, amely most még kötelezően ötvenezer forint. Előbbi esetben a belügyminiszter, utóbbiban a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezhet jogszabály-módosítást.