A kormánypárti képviselők által benyújtott előterjesztést 114 igen és 13 nem szavazattal fogadták el.
2017. december 20-án az Európai Bizottság bejelentette, hogy megindította Lengyelországgal szemben az európai uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást a vitatott igazságügyi reform miatt.
A magyar Országgyűlés elfogadhatatlannak tartja az Európai Bizottság bejelentését Lengyelországgal szemben az eljárás megindításáról, hiszen az Európai Unió egy olyan, az alapító szerződésekben a tagállamok által meghatározott körben és keretek között önálló jogalkotásra és a saját nevében történő nemzetközi szerződés létrehozására is felhatalmazott közösség, melynek alapját az e tagállamok által kötött nemzetközi szerződések képezik – áll a határozatban, amely hozzáteszi: éppen ezért a 7. cikkely szerinti eljárás nem lehet a politikai boszorkányüldözés eszköze.
A lengyel alkotmánybíróság kimondta, hogy Lengyelországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása nem csorbította az alkotmány teljes jogrenden belül érvényesülő elsőbbségét a Lengyelország szuverenitása alá tartozó területeken.
A magyar Országgyűlés veszélyes precedenst lát a Lengyelországgal szemben indított eljárásban, mivel e döntésével a bizottság túllép a szerződések őrének az uniós alapokmányokban rögzített feladatkörén.
Ezért a parlament felszólítja Magyarország kormányát, hogy álljon ki Lengyelország mellett, ne hagyja csorbítani Lengyelország alapszerződésben garantált jogait, és ne támogasson olyan javaslatot, amely Lengyelország uniós tagságból eredő alapvető jogainak gyakorlását korlátozná – olvasható a határozatban.
A 7. cikk alkalmazása többlépcsős folyamat, amely végső soron oda is vezethet, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanács felfüggeszti Lengyelországnak az uniós szerződésből fakadó bizonyos jogait, akár Varsó szavazati jogát is, ami gyakorlatilag kizárást jelent a tanács döntéshozatalából.
A folyamatban a konkrét szankciókról szóló végső döntéshez minősített többség kell ugyan, ám ezt megelőzően annak megállapításához, hogy valóban „súlyosan és tartósan” sérülnek az uniós alapértékek, teljes egyhangúságra van szükség a tagállamok között, vagyis minden tagállamnak vétójoga van. A 7. cikket még soha nem alkalmazták az Európai Unió történetében.
Lengyel kormánypárti szóvivő az Országgyűlés határozatáról: nem lesz szankció Lengyelországgal szemben
A magyar Országgyűlés Lengyelországgal szolidaritást vállaló határozata azt mutatja, hogy szó sem lehet uniós szankcióról Lengyelországgal szemben – reagált a keddi budapesti döntésre Varsóban Beata Mazurek, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt szóvivője.
Határozatában az Országgyűlés felszólította a magyar kormányt: álljon ki Varsó mellett az unió 7. cikke szerinti eljárás során.
„Nagyon örülök a magyar Országgyűlés határozatának, mert ez egyértelműen megmutatja, hogy Lengyelországgal szemben semmilyen szankció nem jön számításba” – jelentette ki a PiS szóvivője a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozva.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy hasonló határozatokat más uniós tagállamoktól is reméli-e, Mazurek leszögezte: az Európai Unióban mindenfajta érdekek mérlegelése zajlik, így nem lehet tudni, más országok is kiállnának-e Lengyelország mellett.
Az országgyűlési döntésre Marek Kuchcinski lengyel alsóházi elnök is reagált. Twitter-bejegyzésében felidézte: a határozat arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy ne támogasson olyan javaslatot, amely „korlátozná Lengyelország uniós tagságból eredő alapvető jogainak gyakorlását”.
Az Európai Bizottság tavaly december 20-án bejelentette, hogy megindította Lengyelországgal szemben az európai uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást a vitatott igazságügyi reform miatt.
A 7. cikk alkalmazása többlépcsős folyamat, amely végső soron odavezethet, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanács felfüggeszti Lengyelországnak az uniós szerződésből fakadó bizonyos jogait, akár Varsó szavazati jogát is, ami gyakorlatilag kizárást jelent a tanács döntéshozatalából.
A folyamatban a konkrét szankciókról szóló végső döntéshez minősített többség kell ugyan, ám ezt megelőzően annak megállapításához, hogy valóban „súlyosan és tartósan” sérülnek az uniós alapértékek, teljesen egyhangú állásfoglalásra van szükség a tagállamok között, vagyis minden tagállamnak vétójoga van. A 7. cikket még soha nem alkalmazták az Európai Unió történetében.