Egyeztetést sürget az MSZP–Párbeszéd szövetség a „demokratikus ellenzéki pártok” között a választási együttműködésről. Úgy látják, a Márki-Zay Péter győzelmét hozó hódmezővásárhelyi választásnak az az üzenete, hogy ha sokan mennek el voksolni és van esélyes jelölt, akkor le lehet győzni a Fideszt, a „legszervezettebb kisebbséget”. Karácsony Gergely, a szövetség miniszterelnök-jelöltje hangoztatta: ők már eddig is mindent megtettek azért, hogy a legesélyesebb jelölteket indítsák, így Mellár Tamás és Kész Zoltán személyében függetleneket támogatnak, valamint megállapodtak választókerületi koordinációról a DK-val.
A Jobbikkal való együttműködéssel kapcsolatban Karácsony közölte: szervezett együttműködésre nem lát lehetőséget velük, azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy a Jobbik segíti az MSZP–Párbeszéd által is támogatott független országgyűlési képviselőjelölteket. Az LMP-vel való együttműködésről pedig úgy fogalmazott: attól fél, hogy a párt szavazói „hamarosan az LMP-székház előtt fognak tüntetni, ha az LMP nem vesz részt egy ilyen együttműködésben”, de ez igaz más kisebb pártokra is. Molnár Gyula, az MSZP elnöke közölte, hogy az utolsó percig készen állnak az egyeztetésre, március 15-ig viszont világossá kell tenni minden egyéni körzetben, hogy kit gondolnak esélyes ellenzéki jelöltnek.
Noha az LMP korábban két kongresszusán is úgy döntött, nem működik együtt más pártokkal, Hadházy Ákos tegnap megerősítette azokat a sajtóinformációkat, miszerint a párt elnöksége megbízott egy delegációt, hogy erről a kérdésről tárgyaljon az MSZP-vel és a Jobbikkal. Az LMP társelnöke közölte, készek az együttműködésre, akár a visszaléptetésekre is, ha jó, hiteles jelölt van, az együttműködéshez azonban kongresszusi határozat is szükséges.
Emlékezetes: Szél Berandett, az LMP miniszterelnök-jelöltje a Heti Válasznak nemrég még úgy nyilatkozott Karácsony Gergelyről, hogy „mi más térfélen focizunk, nem tudom, hogy milyen manőverekre készül még, ám azt látom, hogy velünk ellentétben nem a magyar politika megújításában érdekelt”. Szél korábban az egész ellenzékről azt mondta, hogy annak pártjai „vagy oligarchákkal vannak körülvéve, vagy az értékrendjük csúszkál ide-oda, vagy mindkettő; aki rájuk voksol, nem tudja, ezek a pártok mit csinálnának kormányon”.
Mindeközben Gyurcsány Ferenc elismerte, hogy az utóbbi időben az LMP, az MSZP és a DK között is zajlottak informális konzultációk a lehetséges együttműködésről. „Hívjuk ezeket elköteleződés nélküli tapogatózásnak” – fogalmazott a DK elnöke, aki szerint lényegesen rugalmasabbnak látták az LMP hozzáállását egy, az MSZP-vel és a DK-val történő együttműködés megfontolását illetően, mint a „schifferi időkben”. Gyurcsány közölte, hogy a hódmezővásárhelyi eredmény ismeretében megbízta Molnár Csaba ügyvezető alelnököt, hogy kezdeményezzen hivatalos tárgyalásokat az LMP-vel a kölcsönös visszalépésekről. Az általa korábban nácinak nevezett Jobbikkal történő együttműködésről Gyurcsány most úgy fogalmazott, ha a többi ellenzéki párt megállapodik Vona Gáborékkal, akkor „gondolkodni kell”. Hangsúlyozta, választóik egy része bárkire hajlandó szavazni, ha leválthatják a Fideszt, egy másik részük viszont azt mondja, hogy nem támogatja a Jobbikkal együttműködő pártokat. – Ez egy végtelenül nehéz, bonyolult erkölcsi-politikai dilemma, amit lehet, hogy újra kell gondolni a hódmezővásárhelyi választás után – vélekedett a DK elnöke.
– Semmilyen tárgyalás nem képzelhető el a Jobbik és az MSZP között, a szocialisták már nem képviselnek erőt, s mivel könnyen lehet, hogy ki fognak esni a parlamentből, a rájuk adott szavazatok elvesznek – jelentette ki Dúró Dóra. A jobbikos politikus szerint az LMP-vel is csak a választás után készek tárgyalni. Dúró úgy vélte: azzal, hogy az LMP nem hozta nyilvánosságra 106 egyéni jelöltjét, azt sugallja, hogy nincsenek is meg az embereik, s így komolytalan párt képét mutatják. – A Jobbik mindenhol önálló jelöltekkel készül a kormányváltásra – állította Dúró Dóra.
ELEMZŐK a hódmezővásárhelyi választás tanulságairól
Szánthó Miklós, Alapjogokért Központ
Egy helyi választás eredményét nem érdemes alul- vagy túlértékelni, ugyanakkor az önmagán túlmutató hatása miatt elemezni szükséges. Márki-Zay Péter magas részvételi arány mellett született győzelme azt mutatja, hogy adott esetben egy függetlenként induló jelölt az ellenzéki pártok valós támogatottságát meghaladó szavazatszámot képes szerezni. Ehhez ugyanakkor két dolgot is érdemes hozzáfűzni: egyrészről minden helyi választásnak helyi jellegzetességei vannak. A mostani győztes magát Fidesz-ellenes, de konzervatív, jobboldali jelöltként határozta meg. Másrészről a kampány során az ellenzéki pártok őt csak a háttérből támogatták, nyilvánosan nem álltak ki mellette. Azaz hiába kiáltanak most kormányváltó hangulatot, az ellenzéki pártok formalizált támogatása nélkül induló független jelölt győzelméből levonható az a következtetés is, hogy igazából ellenzékváltó hangulat van. Az eredményre persze a kormánypártoknak is figyelemmel kell lenniük, és ez abba az irányba tolhatja a Fidesz–KDNP-t, hogy ha a stratégiáján nem is, a taktikán érdemes még módosítani a választások előtt. Higgadtan, de tudatosítani kell saját szavazóikban, hogy a meccs még messze nem lefutott.
Zárug Péter Farkas politológus:
Semmiképp sem következtethet az ellenzék országos szintű győzelemre és kormányváltásra a vasárnapi hódmezővásárhelyi polgármester választás eredményéből. Ennek legnagyobb akadálya a hitelességi deficit. Márki-Zay Péter is elsősorban „régi fideszesként” nyert, akire – hiteles jelölt híján – rákapaszkodtak az ellenzéki pártok. Az ellenzék azonban nem százhat Márki-Zay Péterrel száll versenybe április 8-án, hanem hitelességi deficitekkel küzdő pártok képviseletében méreti meg magát. És egy Kunhalmi Ágnes nem kompatibilis egy Márki-Zay Péterrel, miként nem az egy Demokratikus Koalíció színeiben induló Debreczeni József sem, vagy a Jobbik elnöke, Vona Gábor, aki egyszer gárdamellényt hord, aztán hanuka alkalmából küld üdvözleteket. A hódmezővásárhelyi helyzet unikális: itt a moralista régi Fidesz lelkiismerete verte meg a mai hivatalos Fidesz pártokratáit. Talán még Mellár Tamás pécsi körzete hasonlítható ehhez, de ezen felül nincs több. Április 8-án a hivatalos Fidesz és a hivatalos ellenzék hitelességi deficitekkel küzdő jelöltjei fognak megmérkőzni egymással, azt azonban nem lehet tagadni, hogy az időközi választás eredménye országosan befolyásolja a hangulatot.
Mráz Ágoston Sámuel, Nézőpont-csoport:
Bár érthető, hogy a hódmezővásárhelyi választásra kampányt épít az összes ellenzéki párt, de a lelkesen levont következtetésekkel mégis van néhány logikai probléma. Egyrészt az időközi polgármester-választás helyi politikai esemény volt, nem az ország jövőjéről és leendő kormányfőjéről szólt. Másrészt Márki-Zay Péter összellenzéki támogatása nehezen fordítható le az országos politikára, ehhez a maradék hat napban 106 választókerületben kellene erős civil jelölteket találni, a már aláírásokat gyűjtő pártpolitikusok rovására. Végül az országos politikai párhuzamot gyengíti, hogy a pártok egy személyben, pláne egy kormányfőjelöltben sem tudnának megegyezni, de közös listában nem is érdekük megállapodni. Egy közös listaállítás esetén az lehet a nyertes, aki távol tartja magát a bizonytalan programú és összetételű összefogásból. Amennyiben ugyanis a várakozások szerint a Fidesz győzne, a választások után a közösködő ellenzéki pártok az osztozkodással lennének elfoglalva, egy identitását megőrző ellenzéki alakulat pedig kihasználhatná ezt a lehetőséget. A hódmezővásárhelyi választás tehát csak látszólag vitte közelebb az ellenzéket a koordinációhoz, a valóságban nem.