– Mekkora esélyt ad arra, hogy a Soros-Sargentini jelentésről szóló szavazás eredményét eljárási hibára hivatkozva megsemmisíti az EU bírósága?
– Mivel jós nem vagyok, ezért a kérdésre nem tudok válaszolni. Azt viszont mindenképpen érdemes rögzíteni, hogy már több kormány kiállt Magyarország mellett, mondván: ha hazánk ellen szankciókat akarnának bevezetni, ők vétóznak.
Ami az Európai Parlamentben zajlik, az egy politikai bosszú, mert nemet mondtunk a bevándorlásra. Ezért fogadták el csalással a Sargentini-jelentést.
– Szűkíti, vagy éppen tágítja a magyar külpolitika mozgásterét, hogy a következő hónapokban mindenképpen napirenden marad a jelentés körüli vita?
– Semmilyen módon nem befolyásolja, mivel az Európa jövőjéről szóló vita mindenképpen itt marad velünk a következő időszakban. Sorsdöntő választás előtt áll a kontinens, mivel történelmi kihívások tornyosulnak előttünk. A migráció, a terrorfenyegetettség, a brexit, az energiabiztonsági kérdések fogják meghatározni az EU-ban zajló vitákat. Egyértelműen két táborra szakadt a kontinens abból a szempontból, hogy egyik oldalon állnak az Európai Egyesült Államokat akaró erők, míg a másikon azok, amelyek erős nemzetállamokra épülő Európát akarnak. Ebben a vitában a Sargentini-jelentés volt az egyik elem.
Soha ekkora tétje nem volt még a közelgő európai parlamenti választásnak, ezért a szembenálló felek erősebb fegyverekkel küzdenek egymás ellen, mint a korábbi időszakban.
– Mi a problémája a kormánynak azzal, hogy az EU meg akarja erősíteni a külső határvédelemért felelős Frontexet?
– A Frontex nem egy határvédelmi szerv, hanem egy beutaztatási ügynökség. A Frontex még soha nem védett meg egyetlen határt sem. Arra van szükség, hogy minden ország tartsa be a kötelezettségét, és ezt uniós szinten kérjük számon. Mi azt javasoljuk, ha egy schengeni tagország a külső schengeni határát nem tudja megvédeni, akkor függesszük fel a schengeni tagságát, és akkor vegyük át a határvédelmét.
Magyarország azonban meg tudja védeni a határait, ezért mi nem adunk át semmilyen hatáskört Brüsszelnek.
– Ha átadjuk a határvédelem jogát idegeneknek, könnyen lehet, hogy ők nem védeni fogják a határt, hanem beengedik a migránsokat. Brüsszel továbbra is migrációpárti, és meg akarja változtatni az európai lakosság összetételét. Azzal, hogy Magyarország védi a saját határát, azzal megakadályozza a brüsszeli terveket. Ha ezeket a jogköröket elveszik az adott tagállamoktól, akkor az azt jelenti, hogy könnyebb lesz a migránsoknak Európába jönni.
– Mennyiben számíthatunk a V4-ekre az Ukrajnával való konfliktusaink során?
– Mennyiben mérgesítheti el a helyzetet a beregszászi magyar konzul esetleges kiutasítása? Ezeket a vitákat elsősorban magunknak kell megvívnunk. A V4-ek a különböző történelem és földrajzi elhelyezkedés miatt bizonyos dolgokat más aspektusokból néznek, de ebben nincsen semmi különös. Ukrajna európaiatlanul viselkedik, és a nemzetközi jogszabályokkal szembemegy, amikor a magyarok jogait csorbítja. Ukrajnában a magyar nemzeti közösség napi szintű megfélemlítése zajlik. Az egy új szint, amikor a magyar konzulátuson megrendelésre titkos felvételeket készítenek. Természetesen,
ha az ukránok további lépéseket tesznek, akkor viszonozni fogjuk azokat. Az ország európai és euroatlanti integrációját továbbra is blokkolni fogjuk.
– Ön szerint az elmúlt években mennyire nőtt meg a magyar külpolitika mozgástere? Mit tart négyéves minisztersége legnagyobb eredményének?
– Négy évvel ezelőtt egy meglehetősen nehéz nemzetközi helyzetben találtuk magunkat, amelynek számos kiváltó oka volt. Egyrészt a migráció, a nemzetközi gazdasági verseny és az egyre durvább hangnemre váltó európai viták jellemezték az akkori állapotokat. Sikerült elérni, hogy a magyar külpolitika legfontosabb szempontja az lett, hogy nem a vesztesek, hanem a nyertesek logikája szerint kell eljárnunk.
Nem úgy nézünk rá egy kétoldalú kapcsolatra, hogy ahhoz mit szólnak mások, hanem, hogy mi Magyarország érdeke.
A magyar érdekeket képviseljük, mert csak így lehet sikeres az ország.
Az interjú teljes tartalma IDE kattintva érhető el.