A tárcavezető kiemelte: Ukrajnában teljesen egyértelműen előretörnek a szélsőséges, nacionalista pártok és ideológiák. Két vonatkozásban ez már hosszabb ideje tetten érhető,
egyrészt Kijevben az ukrán parlament döntéseiben, másrészt Kárpátalján a magyarokat érő folyamatos támadásokban és megfélemlítésekben
– mutatott rá.
Hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában a magyarokat folyamatosan megfélemlítik, hogy folyamatosan a magyaroknak hátrányokat okozó, a jogaikat megsértő döntéseket hoznak. Ukrajna az ilyen döntésekkel, valamint a magyarság elleni támadások elleni eredménytelen fellépéssel, illetve a fellépés hiányával
méltatlanná válik arra, hogy akár európai vagy euroatlanti integráció iránt törekvő országként tekintsünk rá
– vélekedett.
Szijjártó Péter kitért rá: Kijevben az oktatási törvény elfogadását követően mind az Európai Unió, mind pedig a Velencei Bizottság világossá tette, mit kell tennie Ukrajnának.
Konzultálni kell a kisebbségek képviselőivel, meg kell állapodni velük, majd a megállapodásnak megfelelően kell átalakítani az oktatási törvényt
– magyarázta. Hozzátette: ehhez képest a kisebbségi jogokat súlyosan sértő oktatási törvény végrehajtása megindult Ukrajnában, de máig nem egyeztettek a kisebbségi szervezetekkel.
A külügyminiszter szerint a nyelvtörvény vonatkozásában a jelenleginél sokkal rosszabb helyzetet eredményező törvényjavaslatok vannak az ukrán parlament előtt, Szijjártó Péter ezeket „nonszensz javaslatoknak” nevezte.
Ezek a törekvések a magyar nyelvhasználat teljes visszaszorítására irányulnak
– jelentette ki.
Emlékeztetett: egy hónapon belül két robbantásos merényletet hajtottak végre a KMKSZ székháza ellen.
Ha ez bárhol máshol történik a világban, az EU, a NATO és talán az ENSZ is rendkívüli közleményben ítélné el az esetet, most azonban „az egész nemzetközi közösség hallgat”, ami tűrhetetlen
– fogalmazott.
Szijjártó Péter beszámolt róla, hogy többször egyeztetett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vezetőivel, és azt kérte, hogy a szervezet speciális megfigyelő missziója ne csak Kelet-Ukrajnában legyen jelen, hanem a nyugati részén is, Kárpátalján, folyamatosan, és lépjenek fel, hogy a kárpátaljai magyar közösséget ne félemlíthessék meg és ne hajthassanak végre támadásokat a magyar nemzeti közösséggel szemben.
Mint mondta, mind az EBESZ főtitkára, mind a kisebbségügyi főbiztosa rendkívül pozitívan, korrekten és nyitottan állt a kezdeményezéshez, így pénteken arról adott értesítést a főtitkár levélben, hogy
létrehozták az EBESZ folyamatos jelenlétét Ungváron. A helyiek is arról számoltak be, hogy észrevehető az EBESZ jelenléte a környéken, 12 tagú megfigyelő misszió van jelen
– közölte.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy
Ukrajna „a hamis propaganda eszközeivel” is él, folyamatosan próbálja megosztani a magyarságot, manipulálni a nemzetközi közvéleményt.
„De ennek mi nem engedünk” – jelentette ki. Hozzátette: minden magyar, éljen bárhol a világon, mindig számíthat rá, hogy a magyar kormány megvédi.
Azt mondta,
„minden vitát és minden harcot vállalunk a magyar emberekért”, akár Magyarországon élnek, akár a határokon túl.
Ezért Ukrajna minden európai, euroatlanti integrációs törekvését csak akkor támogathatjuk újra, ha a kisebbségeket sértő intézkedéseket hatályon kívül helyezik – közölte. Hozzáfűzte: ezért a soron következő NATO-Ukrajna miniszteri bizottsági üléseket és a NATO-Ukrajna csúcstalálkozót is megvétózza Magyarország mindaddig, amíg Ukrajna a magyar nemzeti közösség érdekeit sértő javaslatokat és törvényeket vissza nem vonja, illetve hatályon kívül nem helyezi.
a kulturáltságnak és a kölcsönös tiszteletnek kell meghatároznia a magyar-román kapcsolatokat
A kulturáltság és a kölcsönös tisztelet alapjaira kell helyezni a magyar-román kapcsolatokat – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton.
A tárcavezető arra reagált, hogy a román hatóságok pénteken nem engedték belépni Romániába Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottját. Dabis Attila a székely szabadság napja alkalmából szombaton tartandó megemlékezésre és felvonulásra igyekezett Marosvásárhelyre, amikor a magyar-román határon a román határrendészek feltartóztatták.
A külügyminiszter kifejtette:
pénteken egy magyar állampolgárt arról értesítettek a borsi határátkelőhelyen, hogy ki van tiltva Romániából.
„A magyar-román kapcsolatokat szeretnénk a kulturáltság és a kölcsönös tisztelet alapjára helyezni”, de sajnos az ilyen intézkedések ezt nem segítik – fogalmazott.
Szijjártó Péter úgy vélte, természetesen Romániának joga van ahhoz, hogy hasonló döntéseket hozzon, de kitiltó döntést csak bírósági döntés alapján lehet hozni, azonban a határátkelőn a magyar állampolgárral semmifajta bírósági döntésre nem hivatkoztak.
A magyar külképviseletek azonnal felvették a kapcsolatot a borsi határátkelő illetékes román tisztségviselőivel, akik elmondták, hogy ők nem jogosultak a válaszadásra – közölte. Mint mondta, felkeresték az országos határőrizeti parancsnokságot is Romániában, ők szintén megtagadták az információ kiadását.
Kiemelte:
jegyzékben fordulnak a román külügy- és belügyminisztériumhoz.
Szijjártó Péter kijelentette: elfogadhatatlan a 21. században, hogy két egymással szomszédos európai uniós tagállam esetében ilyen helyzet álljon elő, hogy egy európai uniós állampolgár szabad mozgáshoz való jogát így sértik meg. A magyar állampolgár szabályszerűen akarta átlépni a határt, a kijelölt átkelőhelyen, nyitvatartási időben, érvényes útlevéllel – tette hozzá.
Közölte: arra kérik a román vezetőket, hogy
a kulturáltság és a kölcsönös tisztelet alapján próbálják intézni a magyar-román kapcsolatokat,
ebbe pedig ez az ügy nem fér bele.
A külügyminiszter a megemlékezést illetően kitért rá: a történelmi tényeket nyilván tiszteletben kell tartani, ezért a történelem hőseire való megemlékezéshez fűződő jogot sem szabad elvitatni senkitől. Remélhetőleg a román hatóságok európai módon fognak eljárni a mai események vonatkozásában – mondta.