Integrációjuk gazdasági aspektusáról szólva a magyar diplomácia vezetője kiemelte, a nyugat-balkáni államok GDP-növekedési rátája – ha jóval alacsonyabb bázisról is, de – eléri vagy felülmúlja az uniós átlagot, a biztonsági szempontokról szólva pedig annak a véleményének adott hangot, hogy ha stabil és integrált ez a térség, akkor sokkal nagyobb az esély az unióba tartó migráció megállítására.
Szijjártó Péter a konferencián megjegyezte, a Nyugat-Balkán integrációja az EU előtt álló egyik legfontosabb kihívás, s őt sokkolta, amikor elolvasta az Európai Bizottság beszámolóját, amely 2025-re jelezte reálisnak a csatlakozási folyamatban legjobban álló két állam, Montenegró és Szerbia tagfelvételét.
Milyen kárt okozhatna tagállamként Montenegró az Európai Uniónak? – tette fel a kérdést Szijjártó Péter.
Kijelentette, „Szerbia a stabilitás pillére a Nyugat-Balkánon; ha Szerbia stabil, akkor jó reményünk van arra, hogy a Nyugat-Balkán stabil lesz”, de nehéz időket hozhat, ha Belgrád elveszti a csatlakozás iránti lelkesedését.
Visszautasította, hogy uniós országok bírálják Szerbiát kisebbségi politikája miatt: Szerbiában jobban bánnak a magyar kisebbséggel, mint szomszédos uniós tagállamok.
A jó szerb-orosz kapcsolatokról szólva azt emelte ki a miniszter, hogy annak földrajzi és történelmi okai vannak. „Hogyan várhatjuk el a szerbektől, hogy vágják el a szálakat Oroszországgal, amikor nem adjuk meg a pozitív visszajelzést, hogy integrálódhatnak hozzánk?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter, amellett érvelve, hogy mihamarabb meg kell nyitni azokat a fejezeteket a csatlakozási tárgyalásokon, amelyek esetében ezt eddig nem tették meg.
A miniszter szerint az uniós bővítés folytatásával lehet a legeredményesebben új szövetségeseket találni. Mint mondta, „minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk”. Megjegyezte azt is, a túlságosan elhúzódó csatlakozási folyamat megnehezítheti a csatlakozáspárti kormányok dolgát.
Szijjártó Péter megemlítette, a nyugat-európai államoknál egyfajta fáradtság érzékelhető az Európai Unió bővítésével kapcsolatban. Véleménye szerint a térséggel kapcsolatban „a 24. órában vagyunk”, mert miközben a globális politika főszereplőinek, így az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Törökországnak is van a térségre vonatkozó stratégiája, az unió „a leglassabb a nagy játékosok közül”
Hangsúlyozta azt is: az unió soros elnöki tisztét betöltő Bulgária elkötelezett a bővítés mellett, és az őket a poszton követő két állam, Ausztria és Románia is „bővítéspárti”, ez az álláspont azonban nem tartozik az uniós fősodorba.
Juncker arról biztosította a nyugat-balkáni államokat, hogy nyitva áll előttük az EU-tagság
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szófiai látogatásán csütörtökön arról biztosította a hat nyugat-balkáni államot, hogy nyitva áll előttük az európai uniós tagság, ugyanakkor hangsúlyozta: a reformok e tekintetben fontosabbak, mint a határidők.
Juncker az EU soros elnökségét ellátó Bulgária fővárosában találkozott az uniós tagságra pályázó Szerbia, Montenegró, Macedónia, Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina kormányfőivel, kifejezésre juttatva azt, hogy az unió szándékai komolyak a Nyugat-Balkán 2025-től kezdődő integrációját tekintve. A találkozó házigazdája Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök volt.
„A csatlakozás nem álom, hanem realitás, egy olyan valóság, ami be fog következni” – szögezte le Juncker újságírók előtt.
Mint mondta, az uniós vezetők szorgalmazni fogják az EU bővítési stratégiájában foglaltakat, amelyben elképzelhetőnek nevezték Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását. „Viszont nagyobb jelentősége van a tartalomnak, mint a naptárnak” – hívta fel a figyelmet a reformok fontosságára. Az Európai Bizottság elnöke egyes uniós tagországok azon aggályaira reflektált, hogy az Európai Unióhoz olyan államok készülnek csatlakozni, amelyeken az 1990-es évek etnikai konfliktusai máig ható sebeket ejtettek, illetve amelyeknek olyan hírük van, hogy törvénytelenségek történnek náluk. Egyesek amiatt is aggódnak, nehogy megismétlődjön Románia és Bulgária szerintük elsietett csatlakozása 2007-ben, valamint a kelet-európai munkaerő rosszul kezelt tömeges beáramlása Nagy-Britanniába, amely sok britet az EU ellen hangolt.
„Ezekben az országokban megvan az akarat az uniós tagsághoz szükséges reformok elvégzéséhez” – jelentette ki Juncker. Korábbi nyilatkozatait megismételve hozzátette: a tagjelölt országoknak fel kell számolniuk a korrupciót, a szervezett bűnözést, és véget kell vetniük területi vitáiknak, mielőtt csatlakozhatnának.
„Brüsszelbe azzal a meggyőződéssel térek vissza, amely már kialakult bennem, hogy a Nyugat-Balkán helye az Európai Unió szívében van” – zárta gondolatait Juncker.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a nap folyamán úgy fogalmazott, hogy amennyiben ezen államok bármelyikében biztonsági probléma merülne fel, úgy az automatikusan az EU biztonsági problémájává válna.
Junckert és Mogherinit Johannes Hahn, az Európai Bizottság bővítési biztosa is elkísérte Szófiába. Balkáni körútján Juncker vasárnap óta mind a hat EU-tagságra pályázó országot felkereste, majd útjának utolsó állomásán, Szófiában együtt is tárgyalt vezetőikkel.